Naponta közel 3 órát rádiózunk és 5 órát tévézünk

Az NMHH legfrissebb, ezerfős mintán végzett kutatása szerint egy átlagfogyasztó naponta 152 percet rádiózik, és 295 percet tévézik. Az internetezésre 204 percet fordít, míg 17 percet olvas nyomtatott sajtót.

Az NMHH legújabb kutatása hiánypótló, ugyanis annak ellenére, hogy a részleges forrásadatok rendelkezésre állnak mind az NMHH, mind a KSH adatbázisaiban is, konkrétan ezt a területet vizsgáló részletes kutatás még nem készült. A médiahatóság a mostani célzott kutatását 2022 decemberében végezte.

A kutatás elsődleges célja annak kiderítése volt, hogy a lakosság milyen médiatermékekért fizet, és ez a költség hogyan aránylik a háztartás költségvetéséhez, és hogy a fogyasztó hogyan ítéli meg a fizetős médiatermékek árát a háztartás teljes költségvetéséhez viszonyítva.

A felmérés szerint egy átlagos háztartás teljes médiaköltsége 18.140 forint havonta, amibe beleértendőek a technológiai transzferdíjak, mint az internet és a tévé-előfizetés. Ezek a transzferdíjak a teljes havi költség 51 százalékát teszik ki. Egy háztartás teljes havi médiaköltségének pedig mintegy 60 százalékát teszi ki az online médiatérben történő költés.

A magyar háztartásoknak a 40 százaléka fizet valamilyen külföldi online streamszolgáltatónak ami a háztartás médiaköltségének 12 százalékát teszi ki, paritásban a médiaköltségnek a nyomtatott sajtó vásárlására fordított 12 százalékos arányával. Az online sajtótermékekért fizetett összeg pedig a teljes médiaköltségnek csupán 4 százalékát teszi ki.

Egy átlagfogyasztó médiafogyasztása pedig összesen napi 668 perc, ami 295 perc televíziózás, 204 perc internetezés, 152 perc rádiózás és 17 perc nyomtatott sajtó olvasásából áll. Ez összesen több mint tizenegy óra, ami elég túlzónak tűnhet, de ha figyelembe vesszük, hogy ezen médiaforrásokat párhuzamosan is lehetséges fogyasztani, hiszen rádiózás közben lehet internetezni is, és a sajtót is olvasni, akkor már nem is annyira hihetetlen. Persze ennyi szabadideje sincs annak aki dolgozik, de bizonyos médiaforrásokat, mint például a rádiókat a legtöbb munkakör végzése közben is lehet fogyasztani, akár hagyományos módon, akár mint online rádió formájában.

A kutatásban azt is vizsgálták, hogy a fogyasztók hogyan viszonyulnak a médiaköltéseikhez. Ez alapján a megkérdezetteknek a 38 százaléka sokallja a költését. 55 százalék szerint a médiaköltésük összege reális, elfogadható, és 7 százalék ítéli csekélynek. A jövőre való tekintettel pedig a fogyasztók 7 százaléka tervezi a médiafogyasztásra fordított költségének emelését, 65 százalék nem kíván változtatni, míg 28 százalék csökkentést tervez. A költségnövekedés-tűrésre való tekintettel pedig a háztartások átlagosan 5 százalékos díjemelést tudnának vállalni, ennél nagyobb költségnövekedés esetén többen lemondanának bizonyos típusú fizetős médiaforrásukról.

Forrás: NMHH