Kossuth Rádió - Kossuth Rádió Online - Kossuth Rádió ÉLŐ

Atipikus gyerekek közösségben
Szerkesztő: Diós Judit
Autizmussal élő, ADHD-s. Pedagógusok és szülők gyakran érzik úgy, hogy az óvodai és iskolai csoportokban egyre több az átlagostól eltérő fejlődésű gyermek. Miben mások ők? Honnan tudhatjuk, hogy egy gyerek eltérően fejlődik, vagy csak neveletlen? Milyen érzések rejtőznek a zavaró viselkedés mögött és hogyan tudjuk támogatni ezeket a gyermekeket? A Református Pedagógiai Intézet konferenciáján jártunk. Vendégünk szülő, diák, tanár, óvodapedagógus, valamint a Spektrumok műhely tagjai: Antal-Valencsik Zsófia gyógypedagógus és Oláh Szabina gyermek- és ifjúságpszichiáter.

A legfontosabb témák – új összefüggésben. Azokról a hírekről, amelyek mindenkit érdekelnek – úgy, ahogyan még nem hallott róluk.
Műsorvezetők: Dávid Edit, Csete Beáta, Törőcsik Zsolt, Kakuk L. Tamás
Felelős szerkesztő: Törőcsik Zsolt
A tegnapi adás ismétlése

Logiscool - Szombathely – Szerk. Gergó Judit – mv. Burkert Rudolf
2014-ben egy magyar házaspár hozta létre a Logiscoolt, egy programozó iskolát gyerekeknek. Mára ez egy nemzetközileg ismert és elismert élményalapú oktatási mód lett, amely a világ 30 országában működik franchise hálózatként több mint 180 helyszínen, köztük Szombathelyen is. Az oktatás célja megismertetni és megszerettetni a programozást már gyermekkorban, de az oktatási mód egyben olyan képességet fejleszt, melyeket az élet más területein is hasznosíthatják a gyerekek Azzal, hogy számítógépes programokat írnak, robotautókat irányítanak, vagy éppen okos várost terveznek, elsajátítják az algoritmikus gondolkodásmódot, a koncentrálóképességet és a közös munka örömét.
Megszólalók: Fonyó Szabolcs informatikus, tulajdonos; Németh Zsolt tanár, tulajdonos; diákok, diák-tanárok.

Az egyik legrégebbi műsor a Kossuth Rádióban, hiszen a rendszerváltoztatás óta bemutatja az elszakított nemzetrészek és a diaszpóra híreit, eseményeit, beszámol az őket érintő döntésekről. A műsorban hangsúlyos szerepet kap a Kárpát-medencei magyarság autonómia törekvése is, de hírt ad a szórvány magyarság és a közösségek mindennapjairól, a megmaradásukért folyó küzdelemről. Mindezt napi 30 percben.
Az előző napi adás ismétlése.

- A tavaly bekövetkezett parajdi bányakatasztrófát követően magas sótartalmú víz került a Kis-Küküllő folyóba, emiatt közel 40 ezer ember számára napi gondot jelentett az ivóvíz biztosítása. A hasonló helyzetek megelőzésére a folyó menti települések közkutakat építenének. Ez két faluban, önerőből már meg is valósult, a továbbiak kiépítését a Magyar Református Szeretetszolgálat egy gyűjtéssel támogatja…
- Újabb hulladékhullám árasztja el a Tiszát. A vízügyi szakembereknek ismét védekezési fokozatot kellett elrendelniük a folyó felső szakaszán, ugyanis az áradás a kárpátaljai illegális hulladéklerakókból mossa bele a folyóba a hulladékot. Pedig vannak helyi innovációk a szemét begyűjtésére, de nem maradt ember, aki elvégezné...
- Hasznos mikroorganizmusokkal a káros mikroorganizmusokkal szemben. Biológiai növényvédelmet vetnének be szegedi kutatók a hazai dió ültetvények védelmében. Főképp az éghajlatváltozásnak köszönhetően itthon is megjelent a dióburok fúró légy, ami tizedeli a diófákat….
- Jégháló, csepegtető öntözés, fagyvédelem és megfelelő fajtaválasztás. Korszerű és versenyképes gyümölcsültetvények ezek nélkül már nem is létezhetnek. Pomáz határában szerencsésnek nevezhető a gyümölcsös elhelyezkedése, ám az időjárási viszonyok miatt mindent meg kell tenni a jó termés érdekében…
- Magyarországon továbbra is sok a bizonytalanság az ipari zöldség termékpályán. Jelenleg nagyobb a kínálat, mint a kereslet, ami nem tesz jót az egyébként is nehézségekkel küzdő ágazatnak. Az elmúlt években 25-30 százalékkal csökkent a zöldborsó és a csemegekukorica termőterülete, a felvásárlási árak pedig csak hatékony termelés mellett hoznak eredményt…
- Dabason a Mayoros család egykor fóliasátor alatt szamócatermesztéssel foglalkozott, zöldséget termesztett, majd ezt fokozatosan leépítve az állattartás felé fordult. Dabason azonban egyre nehezebben működött a tanyasi életforma az egyre urbanizálodó körülmények között. Így született meg a határban a tanya ötlete, ahol a család legnagyobb kihívása az, hogy miként tudnak gépesíteni…
05:29 Krónika 05:30

Napi Tóra – elmondja Darvas István rabbi

Jó reggelt, Magyarország! – ahol a napi hírfolyam elindul. Tényszerű, hiteles, tematizáló beszélgetések 3 órán keresztül – a legfrissebb történésekről a legfontosabb szereplőkkel.
06:01 Krónika 06:00
06:13 Nemzeti Sportkrónika 06:13 2.30
06:30 Krónika 06:30
07:00 Krónika 07:00
07:30 Krónika 07:30
08:00 Krónika 08:00
08:13 Nemzeti Sportkrónika 08:13 12.00
08:30 Krónika 08:30

Legfontosabb hétköznapi ügyeink, kérdéseink megoldásra váró problémáink nyomába eredünk az egészségügy, a közigazgatás, az igazságszolgáltatás, az oktatás, az ellátórendszerek, a szolgáltatások és a munka világában.
A közélet híreire frissen, gyorsan reflektáló szolgáltató műsorunk egy-egy témára, a sokoldalúság kedvéért, többször is visszatér. A műsor nagyban épít és számít az interaktivitásra, a hallgatók sms-ben feltett kérdéseit megválaszoljuk, felvetett „ügyeinek” utána járunk.

Műsorvezetők: Bak Anita, Balog Tamás, Bicsák Eszter, Gécsek-Tóth Enikő, Horváth Ágnes, Horváth Szilárd és Dióssy Klári

Felelős szerkesztő: Volf Nagy Tünde
09:00 Krónika 09:00
09:30 Krónika 09.30
09:31 Közlekedés 09:32
10:00 Krónika 10:00
10:30 Krónika 10:30
10:31 Közlekedés 10:32

Belső Somogy székhelyének is tekintik, ahol annak idején maga IV. Béla király is többször időzött. 1241-ben a tatárok elől Dalmáciába menekülő király feleségével és István fiával itt pihent meg. A vármegye legkorábbi ferences kolostorát is Segesden alapították, majd a törökök kiűzése után a terület a Széchényi család birtoka volt. Sokszínű történelmét ma is őrzi a falu, helytörténeti kiállítása a ma már teljesen felújított malomépületben kapott helyet. Történelmi barangolásunk csütörtöki helyszíne Segesd.

Műsorvezető: Burkert Rudolf
Szerkesztő: Varga Tünde
11:00 Krónika 11:00

Ordít a mesefilm a moziban, dübörögnek a hangfalak a gyerekkoncerten. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat kezdeményezésére vizsgált hazai gyerekrendezvények háromnegyede veszélyes zajszintet ért el. A WHO előrejelzése szerint 2030 után a halláskárosodás lesz az egyik leggyakoribb fogyatékosság a világon. Hazai szakértők évekkel ezelőtt kidolgozták a hatlépcsős zajkockázati rendszert, azonban a gyermekek zajterhelésének jogszabályi rendezése még mindig várat magára. Pedig a hallás-, és ennek következtében a beszédfejlődés elmaradása életre szóló következményekkel járhat. A kulcs a tudatosság és a halláskárosodás megelőzése. Március 3-án volt a hallás világnapja.
11:30 Krónika 11:30

Ma délben a borsosberényi római katolikus plébániatemplom harangja szól a Kossuth Rádióban.
Borsosberény a Börzsöny keleti lábánál fekvő nyugat-nógrádi község a fővárostól 70 kilométerre, északra. A település egy ótörök nép, a berendiek nevét is őrzi, míg előtagja az évszázadok alatt boros volt és csak a XVII. századtól lett borsos. Első írásos említésével az Árpád-kor végén találkozunk, amikor a diósjenőiek bérelték a szántóikat. A Zsigmond-korban a Lossonczy família volt Borsosberény földesura, míg Mátyás király idejében Madách László és Jánossy Gáspár a csehek elleni hadjáratban szerzett érdemeikért kapták meg a község földjeit. Később az esztergomi érsekség és a váci püspökség osztozott a birtokon. A török hódolt-ság után csak a XVIII. században népesült be újra a nógrádi falu. A helység Szent Márton tiszteletére szentelt temploma a XV. század-ban már bizonyosan a mai helyén állt. Ezt a déli falon látható gótikus kapuív bizonyítja.
A borsosberényi római katolikus templom 27 méter magas tornyá-ban három harang lakik. A délidőben megszólaló 310 kilós haran-got Szlezák László aranykoszorús mester készítette rákospalotai műhelyében 1923-ban.

12:40 Nemzeti Sportkrónika 12:39 12.00
12:52 Vízállásjelentés

Felelős szerkesztő: Törőcsik Zsolt
Ütköző. Egy műsor, két szempont, 30 perc. Bel és külpolitika, gazdaság, közélet – minden, ami a hírek hátterében van.
Műsorvezetőink: Csete Beáta, Dávid Edit, Kakuk L. Tamás és Törőcsik Zsolt
13:00 Krónika 13:00

A Katolikus Egyház félórája az egyház életét, az Atya gondviselését, a köztünk élő, megváltó Jézus Krisztus szeretetét, a Szentélek jelenlétét, Isten igéjét, a közösségek működését, valamint a mindennapokban megélhető Evangéliumot mutatja be.

Szemelvények Eötvös Károly Deák Ferenc és családja című, 1905-ben megjelent könyvéből
- Deák és a tűznézés
Felolvassa: Végvári Tamás
Zenei szerkesztő: Szakács Emese
Szerkesztő: Vágó Péter
Rendező: Varsányi Anikó
14:00 Krónika 14:00

— Forradalmian új módszert fejlesztenek magyar kutatók, amelynek lényege, hogy a fejbőr alá ültetett elektródával időben felismerhetők legyenek az epilepsziás rohamok elektromos jelei, illetve célzott elektromos ingerlésekkel csökkenthető legyen a rohamok száma. A Semmelweis Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen folyó fejlesztések kiemelkedő jelentőségűek azokban az esetekben, amikor a betegek nem reagálnak a hagyományos gyógyszeres kezelésekre. A rendszerrel klinikai vizsgálatok folynak betegeken. Berényi Antal a Szegedi Tudományegyetem Élettani Intézetének igazgatója a felfedezésről, fejlesztésről beszél, majd Erőss Lóránd idegsebész, a Semmelweis Egyetem Neurointervenciós és Idegsebészeti Klinkájának tanszékvezető professzora a betegeken szerzett tapasztalatokról.
— Az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság átfogó kutatást végzett azzal kapcsolatban, hogy a lombikbébi programok során végzett petefészek stimulációs beavatkozások között melyek azok, amelyekre biztosan szükség van, és melyek tűnnek feleslegesnek. Urbancsek János szülész-nőgyógyász professzor, a Semmelweis Egyetem lombikbébi programjának vezetője mondja el azokat a következtetéseket, amelyek minden olyan pár számára hasznosak lehetnek, akiknek a gyermekáldáshoz lombikbébi programra lehet szükségük. Az átfogó kutatást végző nemzetközi bizottságnak ő volt az egyetlen magyar tagja.
— 200 év kincsei. Kiállítás a magyar Tudományos Akadémián. Összeállítás Balsai Móni és Elek Ferenc közreműködésével.
14:30 Krónika 14:30

Minden ami új, izgalmas és trendi: a divattól a számítástechnikáig, a találmányoktól, sikeres hazai fejlesztésektől, a high-tech világ friss híreiig. Sok-sok színes, változatos érdekesség minden hétköznap 15 óra 11 perctől. A műsorvezető Kumin Viktória.

Az Édes Anyanyelvünk című műsor az egyik legfontosabb közös örökségünket, az anyanyelvet helyezi a középpontba érdekes beszélgetéseken, színes riportokon, összeállításokon keresztül. A műsor fontos feladatának tekinti a választékos és a helyes nyelvhasználat bemutatását, a korosztályok közötti nyelvi „szakadékok” csökkentését. Nem kisebb feladatra vállalkozunk, minthogy beszéljünk azokról a folyamatokról, amelyek segítik a magyar nyelv túlélését. Célunk között szerepel az is, hogy megmutassuk, miként fejlődik a nyelv, hogyan változik, alakul kultúránkkal, életmódunkkal úgy, hogy közben megtartja az értékeit és tiszteli a múltját.

- Vendég: Mahó Andrea, Jászai Mari-, EMeRTon- és Artisjus-díjas színművész, énekes. Szerelem, Ó! musical az ART Színtérben Budapesten és Az éj eleganciája című országos koncertturné.
- 130 év után a Pesti Színház színpadára tért vissza a Vígszínház történetének első legendás sikerdarabja, Az államtitkár úr.
- A Pannon Filharmonikusok ünnepi hangversenye március 15-én a pécsi Kodály Központban.
- Cs. Pataj Mihály emlékkiállítása az SZTE Rektori Hivatalának Aulájában Szegeden.

Szerkesztő: Kovács Bernadett
Műsorvezető: Babucs Kriszta
15:30 Krónika 15:30

16:30 Krónika 16:30
17:00 Krónika 17:00

Az egyik legrégebbi műsor a Kossuth Rádióban, hiszen a rendszerváltoztatás óta bemutatja az elszakított nemzetrészek és a diaszpóra híreit, eseményeit, beszámol az őket érintő döntésekről. A műsorban hangsúlyos szerepet kap a Kárpát-medencei magyarság autonómia törekvése is, de hírt ad a szórvány magyarság és a közösségek mindennapjairól, a megmaradásukért folyó küzdelemről. Mindezt napi 30 percben.
18:00 Krónika 18:00

A legfontosabb témák – új összefüggésben. Azokról a hírekről, amelyek mindenkit érdekelnek – úgy, ahogyan még nem hallott róluk.
Műsorvezetők: Dávid Edit, Csete Beáta, Törőcsik Zsolt, Kakuk L. Tamás
Felelős szerkesztő: Törőcsik Zsolt

„Szeretetnél többet nem adhatsz és nem kaphatsz!” Avagy szeretetről, hitről, jótékonyságról, lélekről, boldogságról és persze, a zenéről…2024 karácsonyán adta élete utolsó hosszabb lélegzetű interjúját Vásáry Tamás, a Nemzet Művésze címmel és a Magyar Szent István Renddel kitüntetett, Kossuth-díjas zongoraművész, karmester az Este házigazdájának, a diplomata és újságíró Bogyay Katalinnak. Szerdai temetése okán hajtunk fejet e beszélgetés felidézésével a „mozarti csodagyerek” emléke előtt.
19:00 Krónika 19:00

Több mint 20 éve vezeti a Szolnoki Művésztelepet, nemzetközi képzőművész társaságot alapított, és elnöke a Magyar Festészet Napja Alapítványnak. A vajdasági Zentán született, de a 80-as évek közepe óta Magyarországon él. A festészet mellett szenvedélye a zene: zongorán játszik és zenét szerez. Emellett olykor könyvillusztrációkat készít vagy színházi díszletet tervez. Vendégem Verebes György Munkácsy-díjas képzőművész, akinek életműkiállítása nyílt nemrég Csíkszeredában. Várja Önöket a beszélgetőtárs, Nánási Anikó.

Bátor Tintanyúl
Szerző: Csukás István
Mesélő: Sztarenki Pál, Pom Pom: Csankó Zoltán, Picúr: Bozó Andrea, Tintanyúl: Mentes Júlia
Közreműködik: Ember Márk, Schneider Zoltán, Bezerédi Zoltán
A felvételt Dióssy D. Ákos készítette
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztette és rendezte: Csizmadia Tibor
Készíttette az MTVA, 2021-ben. A műsor visszahallgatható a mediaklikk.hu oldalon.

szerkesztő: Tarics Péter
zenei szerkesztő: Duba Szilvia

A szabadságharc költője, Petőfi Sándor a felvidéki – eperjesi származású – Kerényi Frigyes iránt komoly rokonszenvvel viseltetett, és útileveleket is írt hozzá, felvidéki körútján is többször találkoztak. Petőfi Sándor „Kerényi Frigyeshez” című versét Szervét Tibor mondja el.

100 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én írták alá azt a trianoni békediktátumot, amely területe kétharmadával csonkította meg a történelmi Magyarországot. 1920. június 4-e azonban nem létezhet csupán önmagában. Trianonhoz hosszú, rögös út vezetett, a következményeket pedig még egy évszázad elteltével, a jelenünkben is érzékeljük. De mit csinált 1920-ban a magyar békedelegáció? Milyen volt a közellátási helyzet, az egészségügy és a honvédelem? Hogyan működött a gazdaság, és mekkora volt a trauma, amikor 100 évvel ezelőtt a területek elszakításával a legrosszabb rémálmok is valóra váltak. A kérdés tengernyi, a válaszok sem váratnak magukra.

21:50 Krónika 21:50 kb. 13 perc

Eldorádó – 16/6. rész
Ambrus Lajos regényének rádióváltozata
Narrátor: Zayzon Zsolt
Gyulay Kázmér: Vida Péter
Közreműködött: Molnár Piroska; Görög László; Hunyadkürti István; Jaskó Bálint; Mózes András; Szabó Győző; Tamási Zoltán
Zenei szerkesztő és hangmester: Borbély Gábor
Rádióra alkalmazta és rendezte: Varga Zs. Csaba
A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt megrendelésére készítette az MTVA, 2026-ban. A műsor újra meghallgatható a mediaklikk.hu oldalon.

Eldorádó – 16/7. rész
Ambrus Lajos regényének rádióváltozata
Narrátor: Zayzon Zsolt
Gyulay Kázmér: Vida Péter
Közreműködött: Görög László; Jaskó Bálint; Jámbor Nándor; Tamási Zoltán
Zenei szerkesztő és hangmester: Borbély Gábor
Rádióra alkalmazta és rendezte: Varga Zs. Csaba
A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt megrendelésére készítette az MTVA, 2026-ban. A műsor újra meghallgatható a mediaklikk.hu oldalon.
23:00 Krónika 23:00