Kossuth Rádió - Kossuth Rádió Online - Kossuth Rádió ÉLŐ

Válasz-utak: Amikor felnőttek leszünk
Szerkesztő: Belényi Barbara
Sok kamasz álma, hogy végre felnőtt lehessen. Hogy komolyan döntéseket hozhasson, vagy csak komolyan vegyék. Felelősen döntsön és szabadon rendelkezzen saját magával kapcsolatban. Hogy segít mindebben, ha valaki betölti a 18. életévét? És mi az, ami ezt követően sem változik? Mitől lesz valakiből felnőtt? Érzelmileg vagy tettekben mérhető-e az érettség? A kötelezettség teher, vagy lehetőség az érettséghez? Mit remélünk és mi az, amit valóban megkapunk akkor, ha felnőttek leszünk? A Válasz-utak csapatának középiskolásai beszélnek tapasztalataikról.

A legfontosabb témák – új összefüggésben. Azokról a hírekről, amelyek mindenkit érdekelnek – úgy, ahogyan még nem hallott róluk.
Műsorvezetők: Dávid Edit, Csete Beáta, Törőcsik Zsolt, Kakuk L. Tamás
Felelős szerkesztő: Törőcsik Zsolt
A tegnapi adás ismétlése

Hallássérültek Budapesti Tanintézete 2
szerkesztő: Deák Dóra
műsorvezető: Belényi Barbara
Hogyan és mit sportoljon a hallássérült gyermek? Mit jelentenek a sportsikerek és a csapatszellem? Ez is kiderül az Ezüstcipő focisuli edzésén. Folytatjuk a budapesti Hallássérültek Óvodája, Általános iskolája, Szakiskolája, EGYMI és Kollégiumának a bemutatását, s közben megismerkedünk a siketek és nagyothallók világával.

Az egyik legrégebbi műsor a Kossuth Rádióban, hiszen a rendszerváltoztatás óta bemutatja az elszakított nemzetrészek és a diaszpóra híreit, eseményeit, beszámol az őket érintő döntésekről. A műsorban hangsúlyos szerepet kap a Kárpát-medencei magyarság autonómia törekvése is, de hírt ad a szórvány magyarság és a közösségek mindennapjairól, a megmaradásukért folyó küzdelemről. Mindezt napi 30 percben.
Az előző napi adás ismétlése.

- Mi lehet jobb turisztikai vonzerő a Balatonon, mint a vitorlázás és a horgászat? A magyar tenger mindkét sportra kiválóan alkalmas, és a szezon kezdetével kezdődik a kirajzás, ahogyan Csopakon is. A faluban működik többi között Berecz Zsombor vitorlázó olimpikon Procelero Egyesülete, ahol hamarosan kezdődnek a nyári táborok.
- Immár hagyomány Pécsett a növényvásár, amikor a lakosok és a környék kiskert tulajdonosai szemlézhetik a népszerű, szárazságtűrő növényeket, illetve vásárolhatnak a kertészetek kínálatából. Egyre népszerűbb például az olajfa, amit húsz éve még el sem tudtak képzelni. A mediterrán városban évek óta gond a szárazodás, így a lakók közül sokan ehhez igazítják a kerttervezést.
- A Nyírségben a vadgazdálkodás nem egyszerű kérdés, különösen az aszály idején, hiszen a valamikori belvizet a csatornákban vezették le és azok most üresen tátonganak. A nyírgyulaji Fagyöngy Vadásztársaságban ilyen korán még soha nem volt gond a víz pótlásának a kérdése.
- Az egész országban szárazság sújtja a vadállományt is. Azt hihetnénk, hogy csak a csapadékszegény alföldi erdőkbe kell itatni, de ez nem így van. Nagy Margitnak Nagyapáti Oszkár a kiskunmajsai Vízőrzők vezetője mutatta meg a homokhátsági erdős területet, ahol még az iskolások is beszálltak a vaditatásba.
- Csökkent a fertőzött területek nagysága és a bírságok száma Heves vármegyében. A parlagfű ugyanakkor továbbra is komoly problémát jelent az allergiások számára. A hatóság 94 esetben szabott ki növényvédelmi bírságot, összesen 4 millió 40 ezer forint értékben.
- A cseresznyelégy elleni védekezés időpontját nem egyszerű meghatározni a termések érettsége és fejlettsége alapján, de általában a színesedő, zsendülő, zöldborsó nagyságú gyümölcsöket már felkeresik a legyek tojásrakás céljából. Meleg és napos időjárás esetében már április közepétől jelen lehetnek a legyek, így a csapdák kihelyezését is ajánlatos mihamarabb elvégezni.
- Jó terméssel számolnak a zalai cseresznye és kajszibarack ültetvényen. A Nagykutas mellett található területe közel 100 hektáron termesztenek cseresznyét. A jelenlegi gyümölcstermesztésben nemcsak a klímaváltozás hatásaival kell megküzdeni, hanem a munkaerővel és a piac ingadozásával.
- Ahogy arról pénteki műsorunkban beszámoltunk: Magyarországon először azonosították az afrikai sertéspestist házisertés-állományban egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei telepen. Az illetékes hatóságok haladéktalanul megkezdték a mintegy háromezer állatot számláló állomány leölését, kijelölték a védőkörzeteket, és elindították a járványügyi nyomozást. Bár az eset átmenetileg érintheti az Európai Unión kívüli exportot, a fertőzés az emberi szervezetre teljesen ártalmatlan, így a hazai sertéshús továbbra is biztonsággal fogyasztható. A fejleményekről szól az összeállítás.
- Áprilisban kezdődött az őzbak vadászat szezonja. Az őz, a nyúl és a fácán állomány számára évtizedekkel ezelőtt komoly zöld takarmány – elsősorban lucerna – állt rendelkezésre, amelyet most nélkülöznie kell ezeknek a vadaknak. Nem csak azért, mert ma már nincsenek olyan szövetkezetek, amelyek kimondottan erre a célra vetettek takarmányt, hanem a szárazság miatt még nehezebb a vadak ellátását megoldani. Emiatt már kevesebb aranyérmes agancsokkal tudnak büszkélkedni a vadásztársaságok a Dél-Alföldön is.
- A múlt szombati adásunkban bemutattuk Erdész Gerzsont, aki kivonult a nyüzsgő városi életből és a Bakonyban épített magának új otthont, ami elég meghökkentő, az épület ugyanis összesen hat négyzetméter! És minden van benne, konyha, szekrény, íróasztal, több könyvespolc és egy jókora ágy is. A csinos kis házikónak hamar híre ment, a National Geographic is közölt róla képet és a picinyke otthonról készült kis videónak több mint egymillió megtekintője volt az interneten.
05:30 Krónika 05:30

06:00 Krónika 06:00
06:05 Nemzeti Sportkrónika 06:05 2.30
06:30 Krónika 06:30
07:00 Krónika 07:00
07:30 Krónika 07:30
08:00 Krónika 08:00
08:05 Nemzeti Sportkrónika 08:05 12.00

08:30 Krónika 08:30

Hajdú Balázs fogyása történetét osztja meg velünk. Félreértések sokasága szórakoztatja a hallgatókat Ürmös Zsolt Félrementek című jelenetében Bezerédi Zoltán és Reviczky Gábor közreműködésében. Vannak olyanok, akik szeretik a jó dolgokat megosztani másokkal, de a pesszimisták tábora is igen nagy: Aradi Tibor és Varga Ferenc József Panaszkodók c. jelenetében a szerzőket halljuk, majd Szabados Gábor villámtréfáit Ágoston Péter, Balsai Mónika és Görög László adják elő.
09:00 Krónika 09:00

Műsorvezető: Vinkó József
Felelős szerkesztő: Gellért Gábor
Zenei szerkesztő: Máj Tamás
Mottó: „A nemzetek sorsa attól függ, hogyan étkeznek!” (Brillat Savarin)
A Szellem a fazékból egy szórakoztató gasztrotörténeti műsor. Fogunk egy ételt – mondjuk a pörköltet -, és elmeséljük a történetét. Azaz Vinkó József elmondja a sztorit, a színészek pedig felidézik az írók, költők, gasztronómusok dokumentáló sorait. Esetleg megidézünk egy hasát szerető hírességet – mondjuk Jókai Mórt vagy Mikszáth Kálmánt -, és megmutatjuk, mit gondoltak a magyar gasztronómiáról, mit tettek, „ettek” érte. A Szellem a fazékból alkotói abban reménykednek, hogy hallgatóik talán kicsit büszkébbek lesznek ősételeinkre, ha megtudják milyen sok ember ötlete, gondolata, figyelme kellett ahhoz, hogy mi is a tányérunkra kanalazhassuk őket.
09:30 Krónika 09:30

10:00 Krónika 10:00
10:30 Krónika 10:30
11:00 Krónika 11:00
11:30 Krónika 11:30

Ma délben a keszthelyi Magyarok Nagyasszonya plébániatemplom harangja szól a Kossuth Rádióban.
Keszthely a Balaton-part legnagyobb városa. Templomát 1386-ban Laczkfy István nádor építtette Szűz Mária tiszteletére a hozzá tarto-zó kolostorral együtt, a templom diadalívén lévő latin nyelvű szö-veg szerint fogadalomból. Hogy ez a fogadalom mi volt, azt nem tudni. A falakat a fenékpusztai római erődítmény kőkockáiból építették, feltehetően olasz építőmesterek irányításával. A templo-mot és a kolostort a ferenceseknek adományozták. A török támadá-sok miatt a templomot 1550-ben erőddé alakították át, majd barokk stílusban újították fel 1747-ben. Az 1896-os átépítés Sztehlo Ottó egyetemi tanár nevéhez fűződik, aki neogótikusra változtatta. Ekkor készültek el az ablakok üvegfestményei is Róth Miksa tervei alapján. A ferencesek nagyméretű templomának egyedülálló értékei az 1974-ben feltárt freskók. Az első szerzetesek valószínűleg már Assisi Szent Ferenc életében, de legkésőbb halála után, 1228-ban megérkeztek hazánkba. A közösség egyre gyarapodott, megélte az igazi evangéliumi szegénységet, és így a hívek tömegeivel és a nemzet sorsával is azonosult.
A keszthelyi Magyarok Nagyasszonya plébániatemplom 60 méter magas tornyában 4 harang található. A délidőben megszólaló Árpád-házi Szent Margitról elnevezett hétmázsás harangot Szlezák László mester öntötte Budapesten,1948-ban.

12:40 Nemzeti Sportkrónika 12:39 12.00
12:52 Vízállásjelentés

13:00 Krónika 13:00

A stand-up comedy műfajának is otthont adó szórakoztató műsorban neves sztárjaink mellett találkozhatnak mindazokkal, akik ma a kabaré műfajában a legjobbak közé tartoznak. Adásainkban nem csak az országban történő eseményekkel, hanem az embereket érintő és foglalkoztató, aktuális kérdésekkel foglalkozunk, ezért változatos és színes gárdával készülnek felvételeink, amelyeket nyilvánosan, nagy közönség előtt rögzítünk. Állandó humoristáink Aradi Tibor, Bach Szilvia, Hernádi Judit, Maksa Zoltán, Nádas György és Varga Ferenc József. Sok neves színész is hozzájárul a fergeteges hangulathoz, csak néhány nevet említve: Bozó Andrea, Bezerédi Zoltán, Csuja Imre, Elek Ferenc, Görög László, Kerekes József, Reviczky Gábor és még sokan mások.
Vezető író: Kenderessy Attila
Művészeti vezető: Vida Péter
Rendező: Csizmadia Tibor
Felelős szerkesztő: Kaiser Hajnal
13:30 Krónika 13:30

15:00 Krónika 14:30
15:00 Krónika 15:00
15:30 Krónika 15:30
16:00 Krónika 16:00
16:30 Krónika 16:30
17:00 Krónika 17:00

18:35 Krónika 18:35

Benedek Elek meséje
Elmondja: Bulla Elma
Szerkesztő: Fenyő Katalin
Rendező: Kőváry Katalin

szerkesztő: Tarics Péter
zenei szerkesztő: Duba Szilvia

„A vers mindig tömörítés, de lényeges, hogy az élő, a beszélt nyelvet sűrítse, s nem a lombikban kitenyésztettet.” – vallotta Tűz Tamás, született Makkó Lajos, aki az 1956-os forradalom után Nyugatra távozott, ahol a magyarság érdekében tevékenykedett papként, költőként, irodalomszervezőként. 1966-ban kezdeményezésére jött létre az Amerikai Magyar Írók csoportja. A clevelandi Árpád Akadémia tagja volt. Verseit többek között a párizsi Irodalmi Újság, a müncheni Új Látóhatár és Nemzetőr, valamint a római Katolikus Szemle közölte. Számos kötete jelent meg az emigrációban. Tűz Tamás „Hazátlanul”, „Elégia idegenben” és „Hazám” című versét Dunai Tamás, Hegedős Györgyi és Sellei Zoltán mondja el.

— Egy falu, amely hisz önmagában – Tarnazsadány története, ahol Botos Péter Adrián polgármester számára a közösségépítés a legfontosabb küldetés.
— Aki a Gyerekházba belép, az egy életre szóló élményt kap – meséli Pusztainé Bártfai Edit, a józsefvárosi Biztos Kezdet Gyerekház vezetője.

Erdőfű zenekar, Prusinowski Kompania: Mezsgye
Az Erdőfű zenekar és a Janusz Prusinowski Kompania nemrégiben Mezsgye címmel megjelent közös albumán szerepel Balogh Melinda előadásában a most hallott szépkenyerűszentmártoni régi stílusú ballada, melyet Kallós Zoltán 1969-ben gyűjtött. Ez mai vendégem, az Erdőfű prímása Maruzsenszki Andor legkedvesebb dala erről a lemezről, melyen a magyar és a lengyel táncházmozgalom egy-egy jeles zenekara muzsikál hol saját dalait, tánczenéjét megmutatva, hol közös pontokat keresve a két első ránézésre igen távoli zenei hagyományban. Az Erdőfű zenekart azt hiszem, nem kell bemutatnom, de a Janusz Prusinowski Kompania is ismerős lehet a magyar népzene kedvelő hallgatóknak, hiszen annak névadója, a lengyel táncházmozgalom egyik alapítója, ma is meghatározó alakja Janusz Prusinowski számos alkalommal koncertezett már Magyarországon. Ahogy Weyer Balázs etnomuzikológus írja: Janusz Prusinowskira az Ökrös együttes felvételei voltak olyan hatással, hogy elhatározta, ezt a szemléletet, a népzenéhez való újszerű viszonyt ő maga is megteremti Lengyelországban, csak a mazurkával, az oberekkel és társaikkal. Mindkét mozgalom alulról jövő, fiatalok által indított, félig-meddig ellenkulturális jelenség volt. Mindkettő a táncra, a tánctanításra alapozva épül, tehát miközben van egy erőteljes népzenei és antropológiai megközelítése, a táncosok és a tánc révén jelentős közösségépítési potenciállal is rendelkezik. Ami pedig az egyik legfontosabb: mindkét mozgalomban alapvető fontosságú a falusi mesterek szerepe és az ő tiszteletük. Így tehát nem véletlen, teszem hozzá már én, hogy a két együttes egymásra talált és közös lemez kiadásába fogott. Az Erdőfű zenekar és a Janusz Prusinowski Kompania: Mezsgye című lemezéről Maruzsenszki Andor az Erdőfű prímása mesél.
Szerkesztő-műsorvezető: Vasváry Annamária
21:00 Krónika 21:00

Németh László írásának rádióváltozata
MESÉLŐ: Tokaji Csaba, KESSERŰNÉ (SAROLTA): Földeáki Nóra
ALIZ (KESSERŰNÉ LÁNYA): Kiss Nikolett,
FERI (KESSERŰNÉ FIA): Rákos Oliver, GERENDAY AURÉL: Kerek Dávid, HALÁSZ ANTAL (TÓNI): Gelányi Bence
A rendező munkatársa: Szupper Edit, Kiss Edit
Hangmérnök: Jantyik Csaba, Jantyik Levente
Zenei szerkesztő: Horváth János
Rádióra alkalmazta és rendezte: Sete Vilmos
A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. megrendelésére készíttette az MTVA, 2026-ban. A műsor újra meghallgatható a mediaklikk.hu oldalon.

A stand-up comedy műfajának is otthont adó szórakoztató műsorban neves sztárjaink mellett találkozhatnak mindazokkal, akik ma a kabaré műfajában a legjobbak közé tartoznak. Adásainkban nem csak az országban történő eseményekkel, hanem az embereket érintő és foglalkoztató, aktuális kérdésekkel foglalkozunk, ezért változatos és színes gárdával készülnek felvételeink, amelyeket nyilvánosan, nagy közönség előtt rögzítünk. Állandó humoristáink Aradi Tibor, Bach Szilvia, Hernádi Judit, Maksa Zoltán, Nádas György és Varga Ferenc József. Sok neves színész is hozzájárul a fergeteges hangulathoz, csak néhány nevet említve: Bozó Andrea, Bezerédi Zoltán, Csuja Imre, Elek Ferenc, Görög László, Kerekes József, Reviczky Gábor és még sokan mások.
Vezető író: Kenderessy Attila
Művészeti vezető: Vida Péter
Rendező: Csizmadia Tibor
Felelős szerkesztő: Kaiser Hajnal
23:00 Krónika 23:00