Kossuth Rádió - Kossuth Rádió Online - Kossuth Rádió ÉLŐ

Legendákról és tényekről

Szórakoztató tudományos-ismeretterjesztő műsorsorozat a Kossuth Rádióban: péntekenként, 20:35-től. Ismétlése a Kossuth Rádióban: hétfőnként, hajnali 00.10-től.

Hasznos és kellemes időtöltés lehet, ha olykor, felelevenítjük a szívünknek kedves legendákat – feltéve, ha ismerjük mellettük a valóságos adatokat, tényeket is. A műsor -elsősorban friss kutatási eredmények felhasználásával- bemutatja a magyar történelem, művelődéstörténet, művészettörténet, kultúra érdekes eseményeit, személyiségeit, életműveit. Figyelmet fordít azokra a személyes részletekre, érdekességekre is, amelyek helyhiány miatt, általában kimaradnak a történelemkönyvek lapjairól.

Szerkesztő-műsorvezetők: Gergácz Anikó, Vágner Mária, Varga Tünde, Farkas Szabolcs, Kiss Péter Ernő (felelős szerkesztő), Pálfi Balázs.

„Mikro-történelmek” Magyarország múltjából. Figyelem: csak kíváncsiaknak!
A múlt heti adás ismétlése

Korszakok, események, személyiségek – Magyarország évszázadaiból
Szórakoztató tudományos-ismeretterjesztő műsorsorozat a Kossuth Rádióban: szerdánként, 20:35-től. Ismétlése a Kossuth Rádióban: hétfőnként, hajnali 00.35-től.

Főként humán- és társadalom-tudományos érdekességeket kínáló műsorok olyan témákról, amelyek fontosak és /vagy aktuálisak lehetnek azoknak, akik tudnak és akarnak gondolkodni, új adatokat is keresve tájékozódni a magyar történelem, művelődés- és társadalomtörténet évszázadaiban. Azoknak, akik nem bánják, ha friss kutatási eredmények alapján, esetleg kiderül: ami „egyszer volt…”, ha nem is „mese”, de talán, egészen pontosan mégsem úgy történt. Időutazások idősebbeknek és fiatalabbaknak: akik a szórakoztató ismeretszerzés mellett, hajlandóak vállalni az újragondolás „kockázatát”.

Szerkesztő-műsorvezető, felelős szerkesztő: Kiss Péter Ernő
A múlt heti adás ismétlése

100 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én írták alá azt a trianoni békediktátumot, amely területe kétharmadával csonkította meg a történelmi Magyarországot. 1920. június 4-e azonban nem létezhet csupán önmagában. Trianonhoz hosszú, rögös út vezetett, a következményeket pedig még egy évszázad elteltével, a jelenünkben is érzékeljük. De mit csinált 1920-ban a magyar békedelegáció? Milyen volt a közellátási helyzet, az egészségügy és a honvédelem? Hogyan működött a gazdaság, és mekkora volt a trauma, amikor 100 évvel ezelőtt a területek elszakításával a legrosszabb rémálmok is valóra váltak. A kérdés tengernyi, a válaszok sem váratnak magukra.
A múlt heti adás ismétlése

Nemcsak a magyar történelem, de a történetírás is kisiklott 1945 után, a kommunista hatalomátvétellel. Elhallgatás, ferdítés, történelemhamisítás kísérte utunkat 1990-ig. Most megmutatjuk Magyarország valódi történelmét, tabuk, elhallgatás, hamisítás nélkül. A tények makacs dolgok – a vélemény szabad.
Szerkesztő-műsorvezető: Horváth Szilárd
A múlt heti adás ismétlése

A műsorban archív és friss felvételekkel, stúdióvendégekkel mutatják be a rádiózás magyarországi 100 évét a gazdaság, a kultúra, a tudomány és a sport területéről. Az előző heti adás ismétlése.

Az egyik legrégebbi műsor a Kossuth Rádióban, hiszen a rendszerváltoztatás óta bemutatja az elszakított nemzetrészek és a diaszpóra híreit, eseményeit, beszámol az őket érintő döntésekről. A műsorban hangsúlyos szerepet kap a Kárpát-medencei magyarság autonómia törekvése is, de hírt ad a szórvány magyarság és a közösségek mindennapjairól, a megmaradásukért folyó küzdelemről. Mindezt napi 30 percben.
Az előző napi adás ismétlése.

1. Galambmentesítési programot indított az egri önkormányzat. A városban annyira túlszaporodtak a galambok, hogy ellepték a tereket, ürülékük pedig rondítja és tönkreteszi az épületeket. Ráadásul akár influenzát, vagy szalmonellát is okozhatnak. A város három pontján helyeztek ki 4 ketrecet…
2. A napokban Hungarikum lett a vecsési savanyú káposzta. A Pest vármegyei településen nagyjából 80-90 hektáron termesztenek fejeskáposztát, és ebből 30 hektáron gazdálkodik Halász Ádám, akinek már dédszülei is ezzel foglalkoztak. A tavalyi termés utolsó munkálatait fejezték be és hamarosan az új palánták kerülnek a földbe…
3. Nem volt elég hideg a tél, ezért átteleltek az amerikai szőlőkabócák, amelyek az aranyszínű sárgaságért felelősek. Heves vármegyében tavaly több helyen is növényegészségügyi zárlatot rendeltek el. A betegség elleni védekezést lemosó permetezéssel kell kezdeni – ehhez a tárca 500 millió forintos keretösszeget biztosít…
4. Véglegesen eltűnhet a polcokról néhány pálinka a klímaváltozásnak köszönhetően. A legkeresetteb kajszi is a kockázatos gyümölcsök között van, a málna pálinka meg lassan kuriózum számba megy, mondja Joó Zoltán pálinkafőző mester, az Etyeki címeres pálinkafőzde vezetője. Hiába termesztenek saját gyümölcsöt, a főzés évek óta nem hoz nyereséget, így a családi vállalkozás kénytelen volt másba is belevágni…
5. Fokozódik a sertéspestis-helyzet a Dél-dunántúlon. A vírus az elmúlt év második felében jelent meg a magyar-horvát határ horvát oldalán, de a vad mozgása során idén átkerült a baranyai oldalra is, majd megjelent a somogyi kondákban is. A házi sertéstelepek most a legszigorúbb eljárásrend alapján működnek, nehogy oda is bekerüljön a fertőzés. Az elhullott és elejtett vaddisznó hatósági vizsgálata is kötelező, és a telepekről kikerülő házi sertés húsát is szűrni kell ASP-re, így a bolti hús teljesen biztonságos…
6. Pont egy hete jelentette egy kiskunfélegyházi kacsatelep tulajdonosa, hogy madárinfluenzára utaló jeleket lát az állományán. A szakember szerint csak nyáron szabadulhatunk meg a vírustól…
05:29 Krónika 05:30

Jó reggelt, Magyarország! – ahol a napi hírfolyam elindul. Tényszerű, hiteles, tematizáló beszélgetések 3 órán keresztül – a legfrissebb történésekről a legfontosabb szereplőkkel.
06:01 Krónika 06:00
06:13 Nemzeti Sportkrónika 06:13 2.30
06:30 Krónika 06:30
07:00 Krónika 07:00
07:30 Krónika 07:30
08:00 Krónika 08:00
08:13 Nemzeti Sportkrónika 08:13 12.00
08:30 Krónika 08:30

Legfontosabb hétköznapi ügyeink, kérdéseink megoldásra váró problémáink nyomába eredünk az egészségügy, a közigazgatás, az igazságszolgáltatás, az oktatás, az ellátórendszerek, a szolgáltatások és a munka világában.
A közélet híreire frissen, gyorsan reflektáló szolgáltató műsorunk egy-egy témára, a sokoldalúság kedvéért, többször is visszatér. A műsor nagyban épít és számít az interaktivitásra, a hallgatók sms-ben feltett kérdéseit megválaszoljuk, felvetett „ügyeinek” utána járunk.

Műsorvezetők: Bak Anita, Balog Tamás, Bicsák Eszter, Gécsek-Tóth Enikő, Horváth Ágnes, Horváth Szilárd és Dióssy Klári

Felelős szerkesztő: Volf Nagy Tünde
09:00 Krónika 09:00
09:30 Krónika 09.30
09:31 Közlekedés 09:32
10:00 Krónika 10:00
10:30 Krónika 10:30
10:31 Közlekedés 10:32

Molnár C. Pál Műterem - Múzeum

Molnár C. Pál festőművész munkásságát meghatározza a huszadik század.
20 éves volt, amikor kirobbant az első világháború. Később átélte Trianont, a gazdasági világválságot, majd a II. világháborút is. 1945 utáni a három T-ből a tűrt katergóriába került. Mégis derűs tudott maradni. Bizonyíték erre, hogy fütyörészve festett. Könnyedén, gyorsan, örömből, sokat.
A művész Magyarországon élte le élete nagy részét, de tanulmányainak és kalandvágyának köszönhetően eljutott Genfbe, Párizsba és Rómába is. Európai tanulmányútjai természetesen mind hatással voltak művészetére is, amelynek ő maga négy korszakát különbözteti meg. Az egykori festőművész alkotóteréből családja - Molnár C. Pál halála után - múzeumot hozott létre a Gellért hegyen.

Műsorvezető: Bak Anita
Szerkesztő: Burkert Rudolf
11:00 Krónika 11:00

Míg tíz évvel ezelőtt pár ezer, mostanra már 14 ezer speciális nevelési igényű gyermek van az iskolákban. Az oktatási törvény szerint minden jár nekik, ugyanúgy, mint a neurotipikus fejlődésű gyerekeknek. Hogy tudják ezt az iskolák nyújtani, és mit tud tenni a szülő, ha nem kapja meg a gyereke a szükséges ellátást?
11:30 Krónika 11:30

Ma délben a toronyi katolikus templom harangja szól a Kossuth Rádióban.
Torony község Vas vármegyében, Szombathelytől 3 km-re, nyugati irányban helyezkedik el, az osztrák határ előtt 5 km-re. Elnevezésére nincsenek biztos adatok. A legvalószínűbb, hogy római kori őrtoronyról kapta a nevét. Az eddig előkerült leletek és a környékbeli feltárások tanúsága szerint ez a vidék már az őskortól kezdve állandóan és folyamatosan különböző népcsoportok szálláshelyéül szolgált; elsősorban a patakok völgyei voltak kedvelt letelepedési helyek. A római korban az Arany-patak mellett kiépített vízvezeték húzódott. Torony határában találtak néhány halomsírt ebből a korból. A leletek tanúsága szerint Savariához tartozott. Szent István korától kezdve a Vasvári várispánság birtoka lett, lakosai az ispánság fennhatósága alatt álltak. Torony községre először 1620-ban történt jelentősebb utalás, amikor Bethlen Gábor fejedelem rohonci látogatása alkalmával oltalma alá vette a falut. Temploma 1880-ban épült Csere János tervei alapján, neobarokk stílusban, Sedly József németszentmihályi építész által, Szelestey Franciska 2000 aranyforintnyi hagyatékából, amelyhez a község lakossága ugyanennyit tett hozzá. 1881-ben szentelték fel Szűz Mária Szent Neve tiszteletére.
A toronyi katolikus templom 23 méter magas tornyában két harang lakik, melyeket Sinkkel János szombathelyi harangöntő műhelyében öntöttek 1881-ben. A kisharang 200, míg a nagyharang 400 kilogrammos.

12:40 Nemzeti Sportkrónika 12:39 12.00
12:52 Vízállásjelentés

Felelős szerkesztő: Törőcsik Zsolt
Ütköző. Egy műsor, két szempont, 30 perc. Bel és külpolitika, gazdaság, közélet – minden, ami a hírek hátterében van.
Műsorvezetőink: Csete Beáta, Dávid Edit, Kakuk L. Tamás és Törőcsik Zsolt
13:00 Krónika 13:00

- Hivatalába iktatták Keczkó Pált, a Magyarországi Evangélikus Egyház Északi Egyházkerülete megválasztott püspökét február 28-án a Deák téri evangélikus templomban. Hangképes összeállításunkban az iktatás ünnepélyes perceit idézzük, az új püspök első igehirdetéséből adunk részletet. Egy későbbi adásunkban pedig interjúval jelentkezünk.
- Ordass Lajos mártírsorsú püspök és a nevetés? Igen, nem tévedés a cím. A humort, anekdotákat kedvelő és gyűjtő egyházvezető portréját dr. Isó Gergely történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tudományos munkatársa rajzolta fel D. Ordass Lajos mártírsorsú püspök születésének százhuszonötödik évfordulóján a Magyarországi Evangélikus Egyház és az Ordass Lajos Alapítvány közös rendezésű konferenciáján. A napsugár bukfencet vet a tükrön című anekdotagyűjteményből természetesen részleteket is megoszt a történész.
- Állandó munkatársunk, Gáncs Péter nyugalmazott püspök – ahogyan adventi sorozatunkban, úgy böjtben is - Evangélikus Énekeskönyvünket lapozta fel áhítata témájához.

Szemelvények Eötvös Károly Deák Ferenc és családja című, 1905-ben megjelent könyvéből
- Deák Ferenc haramiák kezében
Felolvassa: Végvári Tamás
Zenei szerkesztő: Szakács Emese
Szerkesztő: Vágó Péter
Rendező: Varsányi Anikó
14:00 Krónika 14:00

A Felfedező – a környezetről című környezetvédelmi magazinban a legújabb „zöld technológiák” mellett az emberek számára otthon is elérhető, megvalósítható, praktikus, energiatakarékos és környezetkímélő megoldásokat mutatjuk be. Bejárjuk a nemzeti parkokat, megismertetjük hallgatóinkkal a védett állatokat, növényeket, erdőket. Egyik állandó rovatunkban a természetvédelmi, botanikai, zoológiai és etológiai kutatásokat fedezzük fel, és nagy figyelmet szentelünk a környezeti nevelés témájának is.
14:30 Krónika 14:30

Minden ami új, izgalmas és trendi: a divattól a számítástechnikáig, a találmányoktól, sikeres hazai fejlesztésektől, a high-tech világ friss híreiig. Sok-sok színes, változatos érdekesség minden hétköznap 15 óra 11 perctől. A műsorvezető Kumin Viktória.

Az Édes Anyanyelvünk című műsor az egyik legfontosabb közös örökségünket, az anyanyelvet helyezi a középpontba érdekes beszélgetéseken, színes riportokon, összeállításokon keresztül. A műsor fontos feladatának tekinti a választékos és a helyes nyelvhasználat bemutatását, a korosztályok közötti nyelvi „szakadékok” csökkentését. Nem kisebb feladatra vállalkozunk, minthogy beszéljünk azokról a folyamatokról, amelyek segítik a magyar nyelv túlélését. Célunk között szerepel az is, hogy megmutassuk, miként fejlődik a nyelv, hogyan változik, alakul kultúránkkal, életmódunkkal úgy, hogy közben megtartja az értékeit és tiszteli a múltját.

- Vendég: Bubik Réka színművész. Szerepei a közelmúltból: A mi kis városunk bemutatója és a Magyar menyegző.
- Március 6-án nyílt 41 nemzetközi alkotó üvegművészeti tárlata a szombathelyi Schrammel gyűjteményben.
- 50 fős alumni kórus, az egykori Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusának tagjai emlékeznek meg Reményi János karnagyukról március 15-én este a fővárosi Mátyás templomban.
- \"Isten, áldd meg a magyart!\": koncert a Pesti Vigadóban március 14-én az Essentia Artis összművészeti programsorozatban.

Szerkesztő: Ernst-Taracközi Kinga
Műsorvezető: Babucs Kriszta
15:30 Krónika 15:30

— Mit szól hozzá, hogy két, Ukrajna által besorozott, orosz hadifogságból megszabadított magyar állampolgárt szállítottak haza Budapestre?
— Mi a véleménye arról, hogy ismét bezártak egy népszerű szórakozóhelyet kábítószer-kereskedelem miatt Budapesten?
16:30 Krónika 16:30
17:00 Krónika 17:00

Az egyik legrégebbi műsor a Kossuth Rádióban, hiszen a rendszerváltoztatás óta bemutatja az elszakított nemzetrészek és a diaszpóra híreit, eseményeit, beszámol az őket érintő döntésekről. A műsorban hangsúlyos szerepet kap a Kárpát-medencei magyarság autonómia törekvése is, de hírt ad a szórvány magyarság és a közösségek mindennapjairól, a megmaradásukért folyó küzdelemről. Mindezt napi 30 percben.
18:00 Krónika 18:00

A legfontosabb témák – új összefüggésben. Azokról a hírekről, amelyek mindenkit érdekelnek – úgy, ahogyan még nem hallott róluk.
Műsorvezetők: Dávid Edit, Csete Beáta, Törőcsik Zsolt, Kakuk L. Tamás
Felelős szerkesztő: Törőcsik Zsolt

Nagyböjti hangolódás – avagy Maria de Faykod magyar származású, Franciaországban élő szobrászművész fotókiállítása élete főművéről, a lourdes-i Feltámadás Keresztútjáról - Budapesten, a Szent Angéla Általános Iskola és Gimnázium aulájában. Az este – a mai házigazda Gulyás Dénes operaénekes, vendége Regéczy-Béres Melinda, a Béres Alapítvány kommunikációs igazgatója és Berthóty Kálmán, a Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium üzemeltetési igazgatója. Minden hétköznap 19 óra után gondolatébresztő beszélgetések a Kossuth Rádióban.
19:00 Krónika 19:00

Hogy mi a hasonlóság Csontváry Kosztka Tivadar, Szervátiusz Tibor vagy a legismertebb vajdasági organikus építész alkotásai között? Hogy műveik előtt megállva, azokat csodálva, hosszú időn át tiszteleghet az ember. Vendégem Tóth Vilmos, az első építészmérnök a határon túlról, aki az általa tervezett templomokért, művelődési házakért és oktatási intézményekért kiérdemelte a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti díját. A magyarkanizsai szakember életművéért idén a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Magyar Életfa-díját is megkapta. Várja Önöket a beszélgetőtárs, Ternovácz István.

szerkesztő: Tarics Péter
zenei szerkesztő: Duba Szilvia

„Meghalt a költő! Tisztasága rabját gonosz szó fente be, bosszús szívét golyó találta, aláhorgadt nemes feje!… S mert alantas sértés, gyalázat nagy lelkén nem száradhatott, mint annyiszor már, maga lázadt a világ ellen – s most halott!…” – írta Mihail Lermontov Alexandr Szergejevics Puskinról „A költő halála” című versében, Lator László fordításában. Most Puskin „Téli este”, „Téli utazás”, „Dajkámnak” című versét – Szabó Lőrinc, illetve Áprily Lajos fordításában – Gábor Miklós mondja el.

Ambrus Lajos regényének rádióváltozata
Narrátor: Zayzon Zsolt
Gyulay Kázmér: Vida Péter
Közreműködött: Molnár Piroska; Udvarias Anna; Görög László; Mózes András; Tamási Zoltán
Zenei szerkesztő és hangmester: Borbély Gábor
Rádióra alkalmazta és rendezte: Varga Zs. Csaba
A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt megrendelésére készítette az MTVA, 2026-ban. A műsor újra meghallgatható a mediaklikk.hu oldalon.
21:00 Krónika 21:00

Felelős szerkesztő: Törőcsik Zsolt
Ütköző. Egy műsor, két szempont, 30 perc. Bel és külpolitika, gazdaság, közélet – minden, ami a hírek hátterében van.
Műsorvezetőink: Csete Beáta, Dávid Edit, Kakuk L. Tamás és Törőcsik Zsolt
A délutáni adás ismétlése
23:00 Krónika 23:00