Kossuth Rádió - Kossuth Rádió Online - Kossuth Rádió ÉLŐ

Embermentők Magyarországon
Szerkesztő: Szendrei Edit
Dávid, Péter és Vilma történetével 1944-be viszi vissza olvasóit Zágoni Balázs író A csillag és a százados című regényében. A mai diákok az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájában ugyanazokon a köveken, folyosókon járnak nap mint nap, mint a regény hősei akkor, és évről-évre ápolják az ezrek életét megmentő százados, Ocskay László emlékét. A hős életmentők nyomába eredtünk a radnótis diákokkal és a Giorgio Perlasca emlékének helyszíneit végigjáró olasz diákcsoporttal. Április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja.

A legfontosabb témák – új összefüggésben. Azokról a hírekről, amelyek mindenkit érdekelnek – úgy, ahogyan még nem hallott róluk.
Műsorvezetők: Dávid Edit, Csete Beáta, Törőcsik Zsolt, Kakuk L. Tamás
Felelős szerkesztő: Törőcsik Zsolt
A tegnapi adás ismétlése

Az egyik legrégebbi műsor a Kossuth Rádióban, hiszen a rendszerváltoztatás óta bemutatja az elszakított nemzetrészek és a diaszpóra híreit, eseményeit, beszámol az őket érintő döntésekről. A műsorban hangsúlyos szerepet kap a Kárpát-medencei magyarság autonómia törekvése is, de hírt ad a szórvány magyarság és a közösségek mindennapjairól, a megmaradásukért folyó küzdelemről. Mindezt napi 30 percben.
Az előző napi adás ismétlése.

Ismét meghirdették a Magyarország legszebb konyhakertje országos versenyt, amelyre már javában tart a jelentkezés. A megmérettetés célja, hogy bemutassa a gondosan művelt, fenntartható konyhakerteket, és ösztönözze a lakosságot a zöldség- és gyümölcstermesztésre. Az elmúlt évek során több mint 860 településről csaknem 25 ezer kertet neveztek a versenyre a kertészkedők. A pályázók idén is több kategóriában indulhatnak, a zsűri pedig a kertek rendezettségét, változatosságát és környezettudatosságát értékeli. A versenyre április végéig lehet még jelentkezni.
05:29 Krónika 05:30

Jó reggelt, Magyarország! – ahol a napi hírfolyam elindul. Tényszerű, hiteles, tematizáló beszélgetések 3 órán keresztül – a legfrissebb történésekről a legfontosabb szereplőkkel.
06:00 Krónika 06:00
06:13 Nemzeti Sportkrónika 06:13 2.30
06:31 Krónika 06:30
07:00 Krónika 07:00
07:30 Krónika 07:30
08:00 Krónika 08:00
08:13 Nemzeti Sportkrónika 08:13 12.00
08:30 Krónika 08:30

Hemofília világnapja
Hemofilia, régen királyi betegségnek tartották, ma a leggyakoribb vérzékenység. Egészen az 1960-as évekig nem tudták kezelni, de az orvostudomány fejlődésének köszönhetően – a hiányzó véralvadási faktort pótló gyógyszerek birtokában – a vérzékeny betegek fiatalabb generációi ma már szinte teljes életet élhetnek, dolgozhatnak, utazhatnak, sportolhatnak.
vendég: Ungvári Edit, a Magyar Hemofília Egyesület elnöke

Önzetlenség napja
Önkéntesség, társadalmi felelősségvállalás. Évente több mint kétmillióan vesznek részt önkéntes tevékenységekben Magyarországon korábbi kutatások szerint, ám a formális, szervezett önkéntesség aránya továbbra is alacsony. Mindennek kulturális, anyagi, időbeli, pénzbeli vagy egészen más okai vannak?
vendég: Gazsi Zoltán, főszervező és Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője, Hal Melinda, pszichológus

Bozsik gazda – palántázás, lóbab, csicseriborsó

Túraajánló - Gerecse50
vendég: Farkas Péter, a Magyar Természetjáró Szövetség informatikai és kommunikációs igazgatója

Műemlékvédelmi világnap
Kulturális, gazdasági, közösségi, történelmi hagyományaink megőrzése nélkül nincs saját jövőnk. A műemlékvédelem a nemzet, a közösség összetartó erejének legfőbb szimbóluma, és akkor ad rangot a helynek, ha mindenki számára hitelesen tudja átadni történeti, kulturális, eszmei értékéből fakadó üzenetét. Az ICOMOS 1983 óta április 18-án ünnepli a Műemlékvédelmi világnapot.

Programjánló- Veszprémi CODE Digitális Élményközpont
A Veszprémi CODE Digitális Élményközpont megtervezésénél fontos szempont volt az, hogy az idősebb generációnak is megfelelő szórakozást nyújtson. Az első emeleti, hatalmas hexagon terem immerzív, vagyis minden érzékszervünkre ható vetítései ugyanúgy kínálnak közös élményt kicsiknek és nagyoknak.

Országjáró ajánló Czifra Szilvivel
09:29 Krónika 09.30
09:31 Közlekedés 09:32
10:00 Krónika 10:00
10:29 Krónika 10:30
10:31 Közlekedés 10:32

150 éves a Sopron-Győr vasútvonal
Idén 150 éve indult meg a vonatközlekedés a Győr és Sopron közötti szakaszon. A 85 km hosszú vasútvonalat a GYSEV építette. A vonalon 1876-ban indult meg a közlekedés, majd 1879-re készült el a teljes, Ebenfurth-ig tartó GYSEV vasútvonal, amelynek célja a személyszállítás mellett a magyar gabona osztrák és német piacokra juttatása volt. A 8-as számú Győr-Sopron közötti szakasz ma Magyarország egyik legforgalmasabb vasútvonala: naponta 62 személyszállító és 16 tehervonat közlekedik rajta. A műsorban megnézzük, hogyan zajlik ma a vonatozás, és milyen volt évtizedekkel ezelőtt. Ebben gőzmozdony és egyéb relikviák, valamint hajdani állomásfőnök és üzemtörténész is a segítségünkre lesz.

Műsorvezető: Burkert Rudolf
Szerkesztő: Gergó Judit

Válasz-utak: Értő figyelem
Szerkesztő: Belényi Barbara
Mikor érezzük úgy, hogy igazán figyelnek ránk, hogy fontosak vagyunk a másiknak? Számít, amit mondunk, tényektől függetlenül elfogadható, amit éppen érzünk. Szükséges ehhez a visszajelzés, a jótanács, az együttérző szavak? Vagy olykor elegendő az is, ha csöndben és figyelmesen meghallgatnak minket. Miben más egy barátnak, egy tanárnak vagy egy szülőnek adott figyelem? És milyen az, amikor mi adjuk a másik félnek? A Válasz-utak csapatának középiskolásai mesélték el tapasztalataikat.

Ma délben a körösnagyharsányi református templom harangja szól a Kossuth Rádióban.
Körösnagyharsány Békés vármegyei község Nagyváradtól 23 kilométerre, délnyugatra. Nevét a honfoglalás korára vezetik vissza. Ekkor három kabar törzs csatlakozott a magyarokhoz, az egyiket Harsánynak hívták. Írott formában először a Váradi Regestrumban szerepel, és a tatárjáráskor elpusztult. A falu lakói Bocskai István hajdúihoz csatlakoztak a szabadságért vívott küzdelemben. Ezért a szolgálatért hajdúvárosi rangot kapott a település. 1660-ban a törökök elpusztították, lakói a Sebes-Körös bal partján újraépítettek. Fejlődését évszázadokon át a közeli Nagyvárad határozta meg. Újabb szomorú fordulatot a trianoni békediktátum jelentett a település életében, hiszen a magyar-román határt a falu mellett húzták meg. Az addig jó közlekedéssel bíró, fejlődő falu, hirtelen eldugott, határszéli településsé vált. Ma látható református templomának először a tornyát rakták föl 1788-ban, majd a régi fatemplomot körbeépítették, és mikor az új istenháza 1802-ben elkészült, a fatemplomot kihordták belőle.
A körösnagyharsányi református templom 41 méter magas tornyá-ban két harang lakik. A délidőben megszólaló 454 kilós harang Rincker Antal mester öntödéjében készült Budapesten 1924-ben.

12:40 Nemzeti Sportkrónika 12:39 12.00
12:51 Vízállásjelentés

Felelős szerkesztő: Törőcsik Zsolt
Ütköző. Egy műsor, két szempont, 30 perc. Bel és külpolitika, gazdaság, közélet – minden, ami a hírek hátterében van.
Műsorvezetőink: Csete Beáta, Dávid Edit, Kakuk L. Tamás és Törőcsik Zsolt

- A hetiszakaszt Radnóti Zoltán főrabbi ismerteti.
- Óriási siker, hiszen ismét Budapesten rendezik meg a Macabi Európa Játékokat. Többek között erről is kérdezem Grósz Andort, a Mazsihisz elnökét.
- Dr. Róna Iván, a Mazsihisz turisztikai igazgatója az idei év tervezéséről, a Rumbachról valamint a várható nagy durranásokról beszél.
- Héber hónapok című sorozatunkban Benedek István Gábor gondolatait ismerhetik meg.

Az ismeretlen Szahara – 17/9. rész
Részletek Almásy László útikönyvéből
Felolvassa: Jaskó Bálint
Közreműködik: Jámbor Nándor, Domokos László, Vida Péter
Zenei szerkesztő és hangmérnök: Bartha Roland
Rádióra alkalmazta-rendezte: Márton István
A felvételt a Thália Színház Nonprofit Kft. készítette 2025-ben. A műsor visszahallgatható a mediaklikk.hu oldalon.
14:00 Krónika 14:00

Az egészségügyben ma már nem csak új műszerek vagy gyógyszerek jelentenek innovációt, hanem a betegút szervezése, a digitális időpontfoglalás, a távkonzultáció, az adatok okosabb felhasználása – és persze az a kérdés is, hogy mindebből mit érez a beteg. A következő, nagyjából 30 percben két nézőpontból beszélünk a hazai egészségügyi innovációkról: az egyik vendégünk a magánegészségügyből, a másik pedig az állami ellátás területéről érkezik. Fő kérdéseink: Mi működik, mi nem, és hol vannak azok a megoldások, amelyek tényleg javítják az ellátást a magán és az állami szférában?
Kádár Magdolna Katalin, a Belügyminisztérium, Egészségügyi Fejlesztéspolitikai és Ágazati Informatikai Főosztály vezetője
Entz László,a MIND Klinika idegsebész szakorvosa és intervenciós fájdalomterapeutája
14:30 Krónika 14:30

Minden ami új, izgalmas és trendi: a divattól a számítástechnikáig, a találmányoktól, sikeres hazai fejlesztésektől, a high-tech világ friss híreiig. Sok-sok színes, változatos érdekesség minden hétköznap 15 óra 11 perctől. A műsorvezető Kumin Viktória.

Az Édes Anyanyelvünk című műsor az egyik legfontosabb közös örökségünket, az anyanyelvet helyezi a középpontba érdekes beszélgetéseken, színes riportokon, összeállításokon keresztül. A műsor fontos feladatának tekinti a választékos és a helyes nyelvhasználat bemutatását, a korosztályok közötti nyelvi „szakadékok” csökkentését. Nem kisebb feladatra vállalkozunk, minthogy beszéljünk azokról a folyamatokról, amelyek segítik a magyar nyelv túlélését. Célunk között szerepel az is, hogy megmutassuk, miként fejlődik a nyelv, hogyan változik, alakul kultúránkkal, életmódunkkal úgy, hogy közben megtartja az értékeit és tiszteli a múltját.

15:30 Krónika 15:30

- Mit gondol, a közéleti kommunikáció eldurvulása egy visszafordíthatatlan folyamat vagy van esélyünk visszatérni a kulturált, érveken alapuló vitákhoz?

- Ön szerint fontos a műemlékvédelem? Érdemes milliárdokat költeni egy romos kastély vagy vár újjáépítésére?
16:30 Krónika 16:30
17:00 Krónika 17:00

Az egyik legrégebbi műsor a Kossuth Rádióban, hiszen a rendszerváltoztatás óta bemutatja az elszakított nemzetrészek és a diaszpóra híreit, eseményeit, beszámol az őket érintő döntésekről. A műsorban hangsúlyos szerepet kap a Kárpát-medencei magyarság autonómia törekvése is, de hírt ad a szórvány magyarság és a közösségek mindennapjairól, a megmaradásukért folyó küzdelemről. Mindezt napi 30 percben.
18:00 Krónika 18:00

A legfontosabb témák – új összefüggésben. Azokról a hírekről, amelyek mindenkit érdekelnek – úgy, ahogyan még nem hallott róluk.
Műsorvezetők: Dávid Edit, Csete Beáta, Törőcsik Zsolt, Kakuk L. Tamás
Felelős szerkesztő: Törőcsik Zsolt

A modern kori ingatlan-nyilvántartás jellemzői. Az este – a mai házigazda Dr. Fazekas István író, református lelkész, az Erdélyi Gyülekezet vezető lelkipásztora, vendége Dr. Berczi Norbert ügyvéd. Minden hétköznap 19 óra után gondolatébresztő beszélgetések a Kossuth Rádióban.
19:00 Krónika 19:00

Az ő nevéhez fűződik a Pécs római-kori egykori temetőjének területén előkerült IV. századi festett sírkamra, az úgy nevezett Ókeresztény Mauzóleum sikeres restaurálása. De Szombathely számos ismert barokk egyházi és világi épületének belső faldíszítését is az ő vezetésével újították meg. Fél évszázadon át, egészen 80 éves koráig dolgozott fáradhatatlanul a hazánk kiemelt műemlékeiben található festmények lehető legszakszerűbb helyreállításán. Vendégem Pintér Attila Munkácsy Mihály-díjas restaurátorművész, a Magyar Műemlékvédelemért díj kitüntetettje. Várja Önöket a beszélgetőtárs, Farkas Szabolcs.

Kukori és Kotkoda - Saját kacsaúsztató - 2/1. rész
Bálint Ágnes meséjét Scherer Péter mondja el
Szerkesztő: Palotás Ágnes
Rendező: Vizi Mária

Kukori és Kotkoda - Saját kacsaúsztató - 2/2. befejező rész
Bálint Ágnes meséjét Scherer Péter mondja el
Szerkesztő: Palotás Ágnes
Rendező: Vizi Mária

Zalán Tibor József Attila-díjas költő, író, drámaíró, dramaturg azt vallja, hogy egészen más az az ember, aki ír, mint aki él, s noha olykor elég elkeseredetten fogalmaz verseiben, sok szempontból elégedettnek érzi magát, de valami megmagyarázhatatlan hiányérzet végigkíséri az életét. Zalán Tibor „Dünnyögés félhangokra” és „Újszülött köszöntő – Judit lányomnak” című versét Kálid Artúr és László Zsolt mondja el.
szerkesztő: Tarics Péter
zenei szerkesztő: Duba Szilvia

A lepsényi Asszonytava legendája
szerkesztő-műsorvezető: Felszeghy Csaba
Különleges legenda él a Fejér vármegyei Lepsényben, az Asszonytava balladája. A település életét a török uralom végét követően meghatározták a Rákóczi-szabadságharc eseményei. Ahogyan az 1710-es években zajló pestisjárvány, majd az 1800-as években bekövetkezett földrengés és kolerajárvány is. Jó napot kívánok, a szerkesztőt, Felszeghy Csabát hallják. A „fekete halálként” emlegetett pestisjárványt – énekelte meg Medgyasszay Vince is 1936-ban megjelent Falusi melódiák című kötetében, amely által megszületett Lepsény első írásos legendája. Az általa írt helyi monda az Asszonytava címet viseli, középpontjában özvegy Taliánné Perzsovics Magdolna áll. A legenda szerint a pestisjárványt Lepsényben böjttel igyekeztek megfékezni: a város tanácsa tiltotta a nagy evést-ivást, a jószágok levegőre verését, az itatóvályúba nem lehetett kútnál vizet merni, az asszonyok nem gyújthatták be a tűzhelyet, de még a betegek sem fogyaszthattak főtt ételt. S hogy a rontás teljesen megszűnjön, nem pártolták a szerelmet sem. Aki e törvényt megszegte, vesztét a helyi „fekete tóban” lelte. A mendemonda szerint Perzsovics Magdolna szívét egy várpalotai labanchadnagy rabolta el, aki ezekben a vészterhes időkben is betoppant mátkájához. Az özvegy annyira megörült neki, hogy nemcsak örömmel fogadta, de éhezni sem hagyta őt: a tiltás ellenére tüzet ébresztett és baromfit kopasztott. Perzsovics Magdolnát személyesen Tóth István főbíró látogatta meg, aki bár komoran lépett a házba, Magdolnát nem rettentette el. Másnap reggelre csak az asszony hűlt helye maradt – azt suttogták, a nő a máig „Asszonytavaként” nevezett tóban lelte a halálát. Viszont ettől a naptól kezdve megszűnt a fekete halál a településen. Műsorunkban felidézzük a balladát, és az erről szóló verset is. Elsőként Borsos György helytörténészt hallják.

Equinox - 15/11. rész
Szerző: Krencsey Marianne
Szereplők:
Krencsey Marianne - Földeáki Nóra, Női hang - Tankó Erika.
A felvételt készítette: Jantyik Csaba, Jantyik Levente
Zenei szerkesztő: Horváth János
Munkatársak: Szupper Edit
Rádióra alkalmazta és rendezte: Sete Vilmos
A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. megrendelésére készíttette az MTVA 2026-ban. A műsor újra meghallgatható a mediaklikk.hu oldalon.

Equinox - 15/12. rész
Szerző: Krencsey Marianne
Szereplők:
Krencsey Marianne - Földeáki Nóra, Női hang - Tankó Erika.
A felvételt készítette: Jantyik Csaba, Jantyik Levente
Zenei szerkesztő: Horváth János
Munkatársak: Szupper Edit
Rádióra alkalmazta és rendezte: Sete Vilmos
A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. megrendelésére készíttette az MTVA 2026-ban. A műsor újra meghallgatható a mediaklikk.hu oldalon.
21:00 Krónika 21:00

Felelős szerkesztő: Törőcsik Zsolt
Ütköző. Egy műsor, két szempont, 30 perc. Bel és külpolitika, gazdaság, közélet – minden, ami a hírek hátterében van.
Műsorvezetőink: Csete Beáta, Dávid Edit, Kakuk L. Tamás és Törőcsik Zsolt
A délutáni adás ismétlése
23:00 Krónika 23:00

150 éves a Sopron-Győr vasútvonal – Gergó Judit – mv. Burkert Rudolf

Idén 150 éve indult meg a vonatközlekedés a Győr és Sopron közötti szakaszon. A 85 km hosszú vasútvonalat a GYSEV építette. A vonalon 1876-ban indult meg a közlekedés, majd 1879-re készült el a teljes, Ebenfurth-ig tartó GYSEV vasútvonal, amelynek célja a személyszállítás mellett a magyar gabona osztrák és német piacokra juttatása volt. A 8-as számú Győr-Sopron közötti szakasz ma Magyarország egyik legforgalmasabb vasútvonala: naponta 62 személyszállító és 16 tehervonat közlekedik rajta. A műsorban megnézzük, hogyan zajlik ma a vonatozás, és milyen volt évtizedekkel ezelőtt. Ebben gőzmozdony és egyéb relikviák, valamint hajdani állomásfőnök és üzemtörténész is a segítségünkre lesz. Megszólalók: Kövesdi Szilárd, a Gysev vezérigazgatója; Rázó László sajtószóvivő; Markó Zoltán ny. állomásfőnök; Tóth Sándor ny. üzemtörténész.