Kossuth Rádió - Kossuth Rádió Online - Kossuth Rádió ÉLŐ

Mozaikcsaládban élni – testvér, féltestvér, fogadott testvér?
Szerkesztő: Süveges Gergő
Időről időre a mozaikcsaládok mindennapjaiba, nehézségeibe és megoldási módjaiba pillantunk be. Nem akarjuk tagadni, hogy egy mozaikcsalád helyzete sokszor sokkal nehezebb, mint egy elsődleges családé. Azonban ha úgy fordul az életünk, hogy korlátozottan élhetjük meg az álmainkat, igyekszünk kihozni a helyzetből azt, ami lehetséges. Ma három, mozaikcsaládban felnőtt fiatal beszél arról, hogyan élték meg a testvérek, féltestvérek adta helyzeteket, és egyáltalán: lehet-e testvér az, aki valójában nem testvér?

A legfontosabb témák – új összefüggésben. Azokról a hírekről, amelyek mindenkit érdekelnek – úgy, ahogyan még nem hallott róluk.
Műsorvezetők: Dávid Edit, Csete Beáta, Törőcsik Zsolt, Kakuk L. Tamás
Felelős szerkesztő: Törőcsik Zsolt
A tegnapi adás ismétlése

A Somlay-villa titka a Ménesi úton
szerkesztő: Vágner Mária
műsorvezető: Bak Anita
„Ha férfi vagy, légy férfi, /Legyen elved, hited, /És ezt kimondd, ha mindjárt /Véreddel fizeted. / Százszorta inkább éltedet /Tagadd meg, mint magad;/Hadd vesszen el az élet, ha /A becsület marad.” – szavalja az archív felvételen Somlay Artúr Petőfi versét. A kétszeres Kossuth-díjas színész, aki gond nélkül élhetett volna a Rákosi-diktatúra idején is Ménesi úti villájában, az életét adta, amikor úgy látta, nem tud tiszta lelkiismerettel fellépni a színpadra. Miután hasztalan próbált kitelepített színésztársain segíteni, előbb pénzt küldött legrosszabb helyzetben lévő ismerőseinek, majd hazament, és véget vetett az életének. Másnap az ÁVH körbezárta a villát, búcsúleveleit elkobozta, és a rendszer ünnepélyesen, a körülményeket gondosan titkolva temette el. A kommunizmus áldozatainak emléknapján a Ménesi úti villában járunk. Megszólalók: Stéphane Marret, a jelenlegi francia tulajdonos és Bank Barbara történész, a Nemzeti Emlékezet bizottságának tagja, és lesznek archív emlékezések: Raksányi Gellért, Kállai Ferenc, Karinthy Ferenc, valamint természetesen Somlay Artúr.

Az egyik legrégebbi műsor a Kossuth Rádióban, hiszen a rendszerváltoztatás óta bemutatja az elszakított nemzetrészek és a diaszpóra híreit, eseményeit, beszámol az őket érintő döntésekről. A műsorban hangsúlyos szerepet kap a Kárpát-medencei magyarság autonómia törekvése is, de hírt ad a szórvány magyarság és a közösségek mindennapjairól, a megmaradásukért folyó küzdelemről. Mindezt napi 30 percben.
Az előző napi adás ismétlése.

Stabil lábakon áll a hazai juhágazat, ám a piac sokkal több bárányt is venne, mint amennyit most előállítunk, példa erre Algéria, ahová most hirtelenjében lehetne hatalmas tételt szállítanunk. Az árakat ebben a szezonban is több tényező befolyásolja, egyelőre jó reményekkel készülnek a magyar juhtartók a húsvétra.
05:30 Krónika 05:30

Jó reggelt, Magyarország! – ahol a napi hírfolyam elindul. Tényszerű, hiteles, tematizáló beszélgetések 3 órán keresztül – a legfrissebb történésekről a legfontosabb szereplőkkel.
06:00 Krónika 06:00
06:12 Nemzeti Sportkrónika 06:13 2.30
06:29 Krónika 06:30
07:00 Krónika 07:00
07:30 Krónika 07:30
08:00 Krónika 08:00
08:13 Nemzeti Sportkrónika 08:13 12.00
08:30 Krónika 08:30

Legfontosabb hétköznapi ügyeink, kérdéseink megoldásra váró problémáink nyomába eredünk az egészségügy, a közigazgatás, az igazságszolgáltatás, az oktatás, az ellátórendszerek, a szolgáltatások és a munka világában.
A közélet híreire frissen, gyorsan reflektáló szolgáltató műsorunk egy-egy témára, a sokoldalúság kedvéért, többször is visszatér. A műsor nagyban épít és számít az interaktivitásra, a hallgatók sms-ben feltett kérdéseit megválaszoljuk, felvetett „ügyeinek” utána járunk.

Műsorvezetők: Bak Anita, Balog Tamás, Bicsák Eszter, Gécsek-Tóth Enikő, Horváth Ágnes, Horváth Szilárd és Dióssy Klári

Felelős szerkesztő: Volf Nagy Tünde
09:30 Krónika 09.30
09:31 Közlekedés 09:32
10:00 Krónika 10:00
10:31 Közlekedés 10:32
10:32 Krónika 10:30

A 88 éves textilművészt, Szekeres Erzsébetet az egész élete Gödöllőhöz és a Galga-mentéhez köti. Bár 60 éve fest, hímez, szőnyeget sző, gyakorlatilag nyugdíjba vonulásáig mezőgazdasági mérnökként dolgozott, és a mesevilág, a mítoszok mellett a gyógynövények, a természet szeretete köszön vissza műveiben. Furcsa módon a napi munkája hozta hozzá közel a Galga-mente néprajzi világát, a balladákba pedig Kallós Zoltán Balladák könyvét olvasva szerelmesedett bele. Elmegyünk a művész házába, ahol a mennyezeten református templomok kazettás mintái fogadnak, meglátogatjuk a Chopin Zeneiskolát, ahol a balladás képek és a Galga-menti szövött képek vannak, végül benézünk a Művészetek Házában látható életmű-kiállításra. Megszólalók: Szekeres Erzsébet textilművész, Ferenczi Anna volt iskolaigazgató, Radnainé Puer Judit jelenlegi iskolaigazgató, Buzás Zsuzsanna biokémikus-gyógyszerkutató és Kecskés József kurátor, művészettörténész.

Műsorvezető: Burkert Rudolf
Szerkesztő: Vágner Mária

Autizmussal élő, ADHD-s. Pedagógusok és szülők gyakran érzik úgy, hogy az óvodai és iskolai csoportokban egyre több az átlagostól eltérő fejlődésű gyermek. Miben mások ők? Honnan tudhatjuk, hogy egy gyerek eltérően fejlődik, vagy csak neveletlen? Milyen érzések rejtőznek a zavaró viselkedés mögött és hogyan tudjuk támogatni ezeket a gyermekeket? A Református Pedagógiai Intézet konferenciáján jártunk. Vendégünk szülő, diák, tanár, óvodapedagógus, valamint a Spektrumok műhely tagjai: Antal-Valencsik Zsófia gyógypedagógus és Oláh Szabina gyermek- és ifjúságpszichiáter.

Ma délben a zalakarosi katolikus templom harangja szól a Kossuth Rádióban.
Zalakaros kedvelt üdülőváros a Zalai-dombság és Belső-Somogy határán, Nagykanizsától mintegy 20 km-re észak-keletre. Első ismert írásos említése Korus alakban egy 1254. június 2-án kelt oklevélben olvasható. 1444-ben, majd 1481-ben már Karos alakban szerepel, mint az óbudai káptalan birtoka. Mai nevét 1908-ban kapta, megkülönböztetésül a Bodrog-közben fekvő Karostól. Első templomáról, amelyet Szent László tiszteletére emeltek, 1430-ból maradtak fenn írott források. Ebben az időben önálló plébánia volt. A XVI. század derekán mezővárosi kiváltságot kapott, de a török hódoltság megtörte a település ígéretes fejlődését. Temploma csak jóval a török kor után, 1866-ban épült újra, immár Szent Anna tiszteletére. 1965-ben megnyílt a gyógyfürdő, és ez meghatározta Zalakaros jövőjét, amely 1997 óta város. 2014-ben vált ismét önálló plébániává. Az Isteni Irgalmasság tiszteletére emelt templomot 2006-ban szentelte fel Balás Béla kaposvári püspök. A modern templom, amely Hent László tervei szerint épült, ókeresztény stíluselemeket is hordoz. Az Isteni Irgalmasság ünnepét II. János Pál pápa rendelte el 2000-ben Szent Fausztina nővér látomásai hatására, és rögzítette húsvét második vasárnapjára. A 20 méter magas toronyba négy harang érkezett Gombos Miklós műhelyéből. Mindegyik megszólal naponta, más-más napszakokban. A delet a Szent II. János Pál pápa tiszteletére öntött 625 kilós harang jelzi.

12:40 Nemzeti Sportkrónika 12:39 12.00
12:50 Vízállásjelentés

Felelős szerkesztő: Törőcsik Zsolt
Ütköző. Egy műsor, két szempont, 30 perc. Bel és külpolitika, gazdaság, közélet – minden, ami a hírek hátterében van.
Műsorvezetőink: Csete Beáta, Dávid Edit, Kakuk L. Tamás és Törőcsik Zsolt

A Katolikus Egyház félórája az egyház életét, az Atya gondviselését, a köztünk élő, megváltó Jézus Krisztus szeretetét, a Szentélek jelenlétét, Isten igéjét, a közösségek működését, valamint a mindennapokban megélhető Evangéliumot mutatja be.

Szemelvények Eötvös Károly Deák Ferenc és családja című, 1905-ben megjelent könyvéből
- Deák Ferenc haramiák kezében
Felolvassa: Végvári Tamás
Zenei szerkesztő: Szakács Emese
Szerkesztő: Vágó Péter
Rendező: Varsányi Anikó

1. Csillagászok a James Webb űrtávcső segítségével az eddigi egyik legősibb galaxist fedezték fel. A galaxis az ősrobbanás után mindössze 280 millió évvel keletkezett, neve: MoM z14. Ebből az MoM a mirage or miracle angol szavak kezdődbetűit jelenti, azaz délibáb vagy csoda. Szabados László csillagász kommentálja a felfedezést.
2. 16-24 hónapos kisgyerekek, kutyák és macskák segítőkészségét hasonlították össze az ELTE Etológia tanszékének kutatói. A kérdés az volt, ki segít a kísérletvezetőnek egy elrejtett tárgyat megtalálni? A válasz kiderül az adásból, a kutatások vezetőjével Gácsi Márta etológussal beszélgetünk.
3. A Pécsi Tudományegyetem vezetésével 2020-ban létrejött Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium 5 éven át koordinálta azokat a hazai kutatásokat, amelyek célja, hogy segítsék a lombikbébi programok hatékonyságának növelését. Egyik kutatási területük, hogy az embriót körülvevő tápfolyadék kémiai összetételének vizsgálata, hogy járulhat hozzá ahhoz, hogy a legjobb minőségű embriót ültessék be az édesanyába. A program első része lezárult, eredményeikről Kovács L.Gáborral, a Pécsi Tudomáyegyetem professzorával, a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratóium vezetőjével Bicsák Eszter beszélget.
4. Az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság átfogó kutatást végzett azzal kapcsolatban, hogy a lombibébi programok során végzett petefészek stimulációs beavatkozások között melyek azok, amelyekre biztosan szükség van, és melyek tűnnek feleslegesnek. Urbancsek János szülész-nőgyógyász professzor, a Semmelweis Egyetem lombikbébi programjának vezetője mondja el azokat a következtetéseket, amelyek minden olyan pár számára hasznosak lehetnek, akiknek a gyermekáldáshoz lombikbébi programra lehet szükségük.

Minden ami új, izgalmas és trendi: a divattól a számítástechnikáig, a találmányoktól, sikeres hazai fejlesztésektől, a high-tech világ friss híreiig. Sok-sok színes, változatos érdekesség minden hétköznap 15 óra 11 perctől. A műsorvezető Kumin Viktória.

Az Édes Anyanyelvünk című műsor az egyik legfontosabb közös örökségünket, az anyanyelvet helyezi a középpontba érdekes beszélgetéseken, színes riportokon, összeállításokon keresztül. A műsor fontos feladatának tekinti a választékos és a helyes nyelvhasználat bemutatását, a korosztályok közötti nyelvi „szakadékok” csökkentését. Nem kisebb feladatra vállalkozunk, minthogy beszéljünk azokról a folyamatokról, amelyek segítik a magyar nyelv túlélését. Célunk között szerepel az is, hogy megmutassuk, miként fejlődik a nyelv, hogyan változik, alakul kultúránkkal, életmódunkkal úgy, hogy közben megtartja az értékeit és tiszteli a múltját.

Vendég: Keller András, Kossuth-, és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész
Téma: a Concerto Budapest Mozart-napja a fővárosi Zeneakadémián március 8.-án

További témák:
- A Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár legújabb időszaki kiállítása a Székely himnusz történetéről a Magyar Nemzeti Múzeumban Budapesten
- Március 22-től április 4-ig tart a III.PészahFeszt programsorozat a Rumbach Zsinagógában a fővárosban
- Székesfehérvár után a Fejér vármegyei, idén 800 éves Lepsénybe érkezett a fővárosi Bélyegmúzeum vándorkiállítása, amelyen Szent István király jelképeit is bemutatják

Szerkesztő: Márta Renátó
Műsorvezető: Babucs Kriszta

- Ön szerint mit tartalmazzon mindenképpen egy biztosítás, ha hosszabb utazásra megy? Vis maior helyzetnek számít a légtérzár, a rakétatámadás, a háború?

- Mit gondol a Ferencváros bejuthat a legjobb 8 csapat közé a labdarúgó Európa Ligába a portugál Bragán keresztül?
16:32 Krónika 16:30
17:00 Krónika 17:00

Az egyik legrégebbi műsor a Kossuth Rádióban, hiszen a rendszerváltoztatás óta bemutatja az elszakított nemzetrészek és a diaszpóra híreit, eseményeit, beszámol az őket érintő döntésekről. A műsorban hangsúlyos szerepet kap a Kárpát-medencei magyarság autonómia törekvése is, de hírt ad a szórvány magyarság és a közösségek mindennapjairól, a megmaradásukért folyó küzdelemről. Mindezt napi 30 percben.

A legfontosabb témák – új összefüggésben. Azokról a hírekről, amelyek mindenkit érdekelnek – úgy, ahogyan még nem hallott róluk.
Műsorvezetők: Dávid Edit, Csete Beáta, Törőcsik Zsolt, Kakuk L. Tamás
Felelős szerkesztő: Törőcsik Zsolt

A test és lélek összhangja - a hit és az emberszeretet szerepe a gyógyításban. Az este – a mai házigazda Osztie Zoltán, a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia plébánosa, vendége Dr. Hangody György Márk ortopéd-baleseti sebész. Minden hétköznap 19 óra után gondolatébresztő beszélgetések a Kossuth Rádióban.
19:00 Krónika 19:00

Kedves, barátságos, segítőkész. Még otthon, Erdélyben, gyerekként tanulta meg azt, hogy nem szabad elmenni a bajbajutottak mellett, és hogy másokért tenni öröm. Választott szakmája szerint és önkéntesként is arra tette fel az életét, hogy embertársait, különösen az állami gondoskodásban élő gyermekeket segítse. Vendégem Dr. Osváth Viola pszichológus, a Szegedi Tudományegyetem főiskolai docense, az ÁGOTA Alapítvány mesterterapeutája, a Gyógyulás a gyászból Alapítvány kuratóriumi elnöke, akit Magyar Arany Érdemkereszttel és „Emberségedért” díjjal tüntettek ki. Várja önöket a beszélgetőtárs, Beslin Anita.

Mese a tavasz-ébresztő kis cinegéről – 2/2. befejező rész
Írta: Wass Albert
Elmondja: Pásztor Erzsi
Zenei szerkesztő: Gebauer Mária
Szerkesztő-rendező: Sárospataki Zsuzsanna

A város lúdja
Móra Ferenc meséjét Kristóf Tibor mondja el
Szerkesztő: Makk Katalin

szerkesztő: Tarics Péter
zenei szerkesztő: Duba Szilvia

„Plebejus vagyok, nem vagyok sem népi sem urbánus, nekem szellemi hagyományokat kellett keresnem, könyvekből. Tehát ami nekem hagyomány, az szinte mind könyv." – vallotta önmagáról Baka István József Attila-díjas költő, író, akinek „Zsoltár” és „A Jelenések könyvéből” című versét Balkay Géza és Helyey László mondja el.

100 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én írták alá azt a trianoni békediktátumot, amely területe kétharmadával csonkította meg a történelmi Magyarországot. 1920. június 4-e azonban nem létezhet csupán önmagában. Trianonhoz hosszú, rögös út vezetett, a következményeket pedig még egy évszázad elteltével, a jelenünkben is érzékeljük. De mit csinált 1920-ban a magyar békedelegáció? Milyen volt a közellátási helyzet, az egészségügy és a honvédelem? Hogyan működött a gazdaság, és mekkora volt a trauma, amikor 100 évvel ezelőtt a területek elszakításával a legrosszabb rémálmok is valóra váltak. A kérdés tengernyi, a válaszok sem váratnak magukra.

Agatha Christie regényének rádióváltozata
Szereplők: Márkus László, Tolnay Klári, Básti Lajos, Pálos Zsuzsa,
Káldi Nóra, Kertész Péter, Versényi László
Közreműködött: Garas Dezső, Győri Ilona,
Horváth Pál, Izsóf Vilmos, Kaló Flórián, Móricz Ildikó, Pap Éva,
Simor Erzsi, Surányi Imre, Szoó György, Ujlaky László, Verebes Károly,
Zách János
Zenei szerkesztő: Takáts György
A felvételt Erdész Anna és Szappanos Andrásné készítette.
Szerkesztő: Beleznay Vera
Rendező: dr. Márkus Éva
21:00 Krónika 21:00

Felelős szerkesztő: Törőcsik Zsolt
Ütköző. Egy műsor, két szempont, 30 perc. Bel és külpolitika, gazdaság, közélet – minden, ami a hírek hátterében van.
Műsorvezetőink: Csete Beáta, Dávid Edit, Kakuk L. Tamás és Törőcsik Zsolt
A délutáni adás ismétlése
23:00 Krónika 23:00

Szekeres Erzsébet textilművész és Gödöllő – Szerk. Vágner Mária – mv. Burkert Rudolf
A 88 éves textilművészt, Szekeres Erzsébetet az egész élete Gödöllőhöz és a Galga-mentéhez köti. Bár 60 éve fest, hímez, szőnyeget sző, gyakorlatilag nyugdíjba vonulásáig mezőgazdasági mérnökként dolgozott, és a mesevilág, a mítoszok mellett a gyógynövények, a természet szeretete köszön vissza műveiben. Furcsa módon a napi munkája hozta hozzá közel a Galga-mente néprajzi világát, a balladákba pedig Kallós Zoltán Balladák könyvét olvasva szerelmesedett bele. Elmegyünk a művész házába, ahol a mennyezeten református templomok kazettás mintái fogadnak, meglátogatjuk a Chopin Zeneiskolát, ahol a balladás képek és a Galga-menti szövött képek vannak, végül benézünk a Művészetek Házában látható életmű-kiállításra. Megszólalók: Szekeres Erzsébet textilművész, Ferenczi Anna volt iskolaigazgató, Radnainé Puer Judit jelenlegi iskolaigazgató, Buzás Zsuzsanna biokémikus-gyógyszerkutató és Kecskés József kurátor, művészettörténész.