Kossuth Rádió - Kossuth Rádió Online - Kossuth Rádió ÉLŐ

Melyik iskolát válasszuk?
Szerkesztő: Hegyesi Gabriella
Megírták a központi írásbelit, sorra járták a szóbeliket, akár négy-öt iskolában, mivel minél több iskolát jelölnek be, annál nagyobb a mozgástér. Fáradtan, aggódva várják a végső pontszámokat, hogy ha kell, még egy utolsó cserével módosítsák, melyik középiskolába is szeretnének bekerülni. 10-12-14 éves gyerekekről van szó, akik a szüleikkel együtt próbálják a legjobbat kihozni az embert próbáló felvételi procedúrából. De mi lesz a legjobb a gyereknek? Ha a ranglista élén álló intézménybe jár? Ha a barátjával egy iskolába megy? Ha keveset kell utazni? Borbáth Katalin pedagógiai szakpszichológussal, szülőkkel, gyerekekkel beszélgetünk.

01:00 Krónika 01:00

02:00 Krónika 02:00

A legfontosabb témák – új összefüggésben. Azokról a hírekről, amelyek mindenkit érdekelnek – úgy, ahogyan még nem hallott róluk.
Műsorvezetők: Dávid Edit, Csete Beáta, Törőcsik Zsolt, Kakuk L. Tamás
Felelős szerkesztő: Törőcsik Zsolt
A tegnapi adás ismétlése
03:00 Krónika 03:00

Segesd történelmi emlékei – Szerk. Varga Tünde - mv. Burkert Rudolf

Belső Somogy székhelyének is tekintik, ahol annak idején maga IV. Béla király is többször időzött. 1241-ben a tatárok elől Dalmáciába menekülő király feleségével és István fiával itt pihent meg. A vármegye legkorábbi ferences kolostorát is Segesden alapították, majd a törökök kiűzése után a terület a Széchényi család birtoka volt. Sokszínű történelmét ma is őrzi a falu, helytörténeti kiállítása a ma már teljesen felújított malomépületben kapott helyet. Történelmi barangolásunk csütörtöki helyszíne Segesd.

04:00 Krónika 04:00

Az egyik legrégebbi műsor a Kossuth Rádióban, hiszen a rendszerváltoztatás óta bemutatja az elszakított nemzetrészek és a diaszpóra híreit, eseményeit, beszámol az őket érintő döntésekről. A műsorban hangsúlyos szerepet kap a Kárpát-medencei magyarság autonómia törekvése is, de hírt ad a szórvány magyarság és a közösségek mindennapjairól, a megmaradásukért folyó küzdelemről. Mindezt napi 30 percben.
Az előző napi adás ismétlése.

Felelős szerkesztő: Bicsák Eszter

Hajnal-táj – a vidék élete a Kárpát-medencében. Éteri kirándulásunkat a külhoni területeken kezdjük, majd körbejárjuk Magyarország régióit, és bebarangolva az országot bepillantunk az aprófalvak és a nagyvárosok mindennapjaiba, ünnepeibe, munkájába, örömeibe és problémáiba. Betekintünk a gazdálkodás rejtelmeibe és megrajzoljuk a vidéki magyar ember portréját. Állandó rovatainkban pedig állattartási tanácsokat, kertápolási ötleteket, horgászpraktikákat és programötleteket is adunk.
Szerte az országban több mint húsz riporter segíti a műsor napi szerkesztését.
05:00 Krónika 05:00
05:30 Krónika 05:30

Jó reggelt, Magyarország! – ahol a napi hírfolyam elindul. Tényszerű, hiteles, tematizáló beszélgetések 3 órán keresztül – a legfrissebb történésekről a legfontosabb szereplőkkel.
06:01 Krónika 06:00
06:13 Nemzeti Sportkrónika 06:13 2.30
06:30 Krónika 06:30
07:00 Krónika 07:00
07:30 Krónika 07:30
08:00 Krónika 08:00
08:13 Nemzeti Sportkrónika 08:13 12.00
08:30 Krónika 08:30

Legfontosabb hétköznapi ügyeink, kérdéseink megoldásra váró problémáink nyomába eredünk az egészségügy, a közigazgatás, az igazságszolgáltatás, az oktatás, az ellátórendszerek, a szolgáltatások és a munka világában.
A közélet híreire frissen, gyorsan reflektáló szolgáltató műsorunk egy-egy témára, a sokoldalúság kedvéért, többször is visszatér. A műsor nagyban épít és számít az interaktivitásra, a hallgatók sms-ben feltett kérdéseit megválaszoljuk, felvetett „ügyeinek” utána járunk.

Műsorvezetők: Bak Anita, Balog Tamás, Bicsák Eszter, Gécsek-Tóth Enikő, Horváth Ágnes, Horváth Szilárd és Dióssy Klári

Felelős szerkesztő: Volf Nagy Tünde
09:00 Krónika 09:00
09:30 Krónika 09.30
09:31 Közlekedés 09:32
10:00 Krónika 10:00
10:30 Krónika 10:30
10:31 Közlekedés 10:32

A Plósz család a Gellért-hegyen
Plósz Lajos az 1848/49-es veszprémi hadikórház alapító főorvosa, a kolera kutatója 1853-ban vásárolta meg a mai Villányi út-Alsóhegy utca-Somlói út-Szüret utca által határolt szőlőbirtokot. A filoxéra pusztítása után legendás barackost telepített, majd a területet felparcellázták, a kiterjedt család tagjai építkezésekbe fogtak. A Gellért-hegy több épülete őrzi a család különböző generációinak történetét. Az egykori vincellérházból átalakított Plósz-villa (Gombocz Zoltán utca 9.) pincéje a II. világháború idején óvóhelyül szolgált a kor üldözöttjei számára. 1952-ben a család vagyonát elkobozták, az épületet 2006-ban lebontották.
A Plószok közel 200 évét sűríti A hely pénteki adása. A leszármazottakkal, Plósz Lajos ükunokáival, Plósz Sándorral és Dr. Szathmáry Gáborral Bak Anita sétál a Ménesi úton. Várallyay Katus énekesnő, a Ménesi Kulturális Utcabál egyik szervezője, a helytörténet jó ismerője kíséri őket.
11:00 Krónika 11:00

A legtöbb óvodás álma, hogy végre iskolás lehessen. Hogy nagynak, okosnak, bátornak érezhesse magát, hogy komolyan vegyék. Persze sok a bizonytalanság és a megválaszolatlan kérdés. Ki lesz a padtársam? Kedves lesz-e a tanító néni? Lesz-e fekete pont? Vajon szerzek-e barátokat? Megállom-e a helyem? Aztán ahogyan telnek a napok, kiderül, hogy sokszor egészen más problémákkal és kihívásokkal szembesül egy kis elsős. Mitől maradhat emlékezetes és jó élmény az iskolakezdés? A Válasz utak középiskolás csapatával a kisiskolás emlékekről beszélgettünk.
11:30 Krónika 11:30

Ma délben a somlószőlősi evangélikus templom harangja szól a Kossuth Rádióban.
Somlószőlős Veszprém vármegyei község, a Somló-hegy nyugati lábánál. A települést az első, XIII. századi oklevél Nagyszőllősnek írja, mai nevét csak 1898 után kapta, hogy az Ugocsa vármegyei településtől megkülönböztessék. A falu a középkorban a nagyvázsonyi uradalomhoz, Kinizsi Pál és a Horváth család birtokaihoz tartozott, majd a XVII. századtól a Zichyek tulajdonába került. A reformációt követően az 1540-es évektől már evangélikus tanokat hirdető lelkész szolgált az Árpád-kori templomban. Az első, fából és sövényből épült nádfedeles templomuk az 1779-es tűzvészben leégett. A ma látható barokk templom telkét a Zichyek adományozták, és a helybéliek áldozatkészségéből 1795-ben épült fel.
A somlószőlősi evangélikus templom 22 méter magas tornyában két harang lakik. A délidőben megszólaló 220 kilós harang, amelyet egy míves, Luther Mártont ábrázoló dombormű díszít, Seltenhofer Frigyes soproni öntödéjében készült 1923-ban.

12:40 Nemzeti Sportkrónika 12:39 12.00
12:52 Vízállásjelentés

Felelős szerkesztő: Törőcsik Zsolt
Ütköző. Egy műsor, két szempont, 30 perc. Bel és külpolitika, gazdaság, közélet – minden, ami a hírek hátterében van.
Műsorvezetőink: Csete Beáta, Dávid Edit, Kakuk L. Tamás és Törőcsik Zsolt
13:00 Krónika 13:00

Tamási Áron útleírásának rádióváltozata folytatásokban
Szereplők: Epres Attila, Fekete Györgyi, Ágoston Péter, Görög László, Kaszás Gergő, Sata Árpád, Schneider Zoltán, Tóth József, Auth Magda
Hangmérnök: Dióssy D. Ákos
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő-rendező: Csizmadia Tibor
A felvételt a Kaneta Produkció Kft. készítette 2022-ben. A műsor visszahallgatható a mediaklikk.hu oldalon.
14:00 Krónika 14:00

Az elmúlt években a magyar gyümölcságazat egyszerre került nyomás alá és kapott új lendületet. Az időjárási szélsőségek, a termelési költségek és a munkaerőhiány nehezítik a kiszámítható kínálatot, miközben a fogyasztók árérzékenysége és a kiskereskedelmi verseny erősíti az árnyomást. Ugyanakkor a hazai gyümölcs – különösen az alma – olyan termék, amelynél a frissesség, a nyomonkövethetőség és a minőség valódi versenyelőny lehet, itthon és exportpiacokon egyaránt.

Mai beszélgetésünk célja, hogy végig kövessük a teljes láncot: mitől tud a magyar alma és gyümölcs gyakrabban bekerülni a kosarakba, hogyan lehet a termelésből nagyobb arányban étkezési minőséget előállítani, és milyen feltételek mellett bővíthetők reálisan az exportpiacok. Szó lesz a fogyasztásösztönzés hatékony eszközeiről, a polci megjelenés és minőségi standardok kérdéséről, az integráció és logisztika szerepéről, valamint arról is, hogy milyen lépések kellenek a termelői jövedelmezőség és a versenyképesség tartós javításához.
14:30 Krónika 14:30

Minden ami új, izgalmas és trendi: a divattól a számítástechnikáig, a találmányoktól, sikeres hazai fejlesztésektől, a high-tech világ friss híreiig. Sok-sok színes, változatos érdekesség minden hétköznap 15 óra 11 perctől. A műsorvezető Kumin Viktória.

Az Édes Anyanyelvünk című műsor az egyik legfontosabb közös örökségünket, az anyanyelvet helyezi a középpontba érdekes beszélgetéseken, színes riportokon, összeállításokon keresztül. A műsor fontos feladatának tekinti a választékos és a helyes nyelvhasználat bemutatását, a korosztályok közötti nyelvi „szakadékok” csökkentését. Nem kisebb feladatra vállalkozunk, minthogy beszéljünk azokról a folyamatokról, amelyek segítik a magyar nyelv túlélését. Célunk között szerepel az is, hogy megmutassuk, miként fejlődik a nyelv, hogyan változik, alakul kultúránkkal, életmódunkkal úgy, hogy közben megtartja az értékeit és tiszteli a múltját.

- Vendég: Ferenczi György, Máté Péter-díjas szájharmónika-művész, a Dal című televíziós produkció zsűrijének tagja. A Duna Televízió a Dal című műsora. A Duna Televízió a Dal című műsora.
- A fővárosi Nemzeti Színházban március 28-án látható legközelebb \"A mi kis városunk\" című előadás.
- Jótékonysági koncertet ad a Gyógyító Jószándék Alapítvány az Óbudai Társaskörben március 22-én.

Szerkesztő: Márta Renátó
Műsorvezető: Süveges Gergő
15:30 Krónika 15:30

Ön szerint, jellemző a mai ember életére az örömhajhászás? Mi a véleménye, szükség van a boldogsághoz értékekre?
Mit gondol, mi az oka annak, hogy sokan vezetés közben is fittyet hánynak a biztonsági szabályokra, például az öv használatára? Egyszerű hanyagság vagy tudatlanság?
16:30 Krónika 16:30
17:00 Krónika 17:00

Az egyik legrégebbi műsor a Kossuth Rádióban, hiszen a rendszerváltoztatás óta bemutatja az elszakított nemzetrészek és a diaszpóra híreit, eseményeit, beszámol az őket érintő döntésekről. A műsorban hangsúlyos szerepet kap a Kárpát-medencei magyarság autonómia törekvése is, de hírt ad a szórvány magyarság és a közösségek mindennapjairól, a megmaradásukért folyó küzdelemről. Mindezt napi 30 percben.
18:00 Krónika 18:00

A legfontosabb témák – új összefüggésben. Azokról a hírekről, amelyek mindenkit érdekelnek – úgy, ahogyan még nem hallott róluk.
Műsorvezetők: Dávid Edit, Csete Beáta, Törőcsik Zsolt, Kakuk L. Tamás
Felelős szerkesztő: Törőcsik Zsolt

A Balaton és egyéb vizeink élővilága, vízminősége. Az este – a mai házigazda Czigány Ildikó író, Magyarország első női repülőgép-kapitánya, vendége Dr. Weiperth András hidrobiológus, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont volt tudományos munkatársa, a Dr. Puky Miklós Varangy Akciócsoport elnöke.
19:00 Krónika 19:00

Szegeden született, orvos édesapjának köszönhetően gyerekkorát Várpalotán töltötte. A gimnáziumot már a fővárosban végezte, majd rövid kitérő után a Színművészeti Főiskolán találta magát. Kezdő színészként a debreceni Csokonai Színházhoz került, majd a fővárosi Madách Színház lett az otthona, amelyhez 60 éven át hűséges maradt. Drámai hősök szerepét osztották rá a rendezők, de játszott filmekben, tv-játékokban, jellegzetes orgánumát hallhattuk rádiójátékokban, többek között ő volt Halász Feri a legendás Szabó Család című rádiós sorozatban. Maszk nélkül címmel kötetbe rendezte gondolatait, 2021-es visszavonulása óta újabb életrajzi könyvön dolgozott. A 91 éves korában elhunyt a Jászai Mari-díjas, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett Lőte Attila színművészre emlékezünk korábbi beszélgetésünk felidézésével. A beszélgetőtárs, Babucs Kriszta volt.

Babar király
Jean de Brunhoff meséjét Bálint Ágnes fordításában Pogány Judit mondja el.
Szerkesztő: Marschall Éva
Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Hogyan vált vérré a barátban a lencse?
Magyar népmese Szép Ernő átdolgozásában
Elmondja: Csákányi László
Szerkesztő: Molnár Miklósné
Rendező: Márkus Éva

szerkesztő: Tarics Péter
zenei szerkesztő: Duba Szilvia

Kányádi Sándor Kossuth-díjas erdélyi magyar író a kortárs magyar költészet egyik legnagyobb alakjának számított, a magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója volt. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors, mint alaptémák határozták meg költészetét, mely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg. Kányádi Sándor „Bot és furulya” és „Fától fáig” című versét Császár Angela és Horváth Sándor mondja el.

Legendákról és tényekről

Szórakoztató tudományos-ismeretterjesztő műsorsorozat a Kossuth Rádióban: péntekenként, 20:35-től. Ismétlése a Kossuth Rádióban: hétfőnként, hajnali 00.10-től.

Hasznos és kellemes időtöltés lehet, ha olykor, felelevenítjük a szívünknek kedves legendákat – feltéve, ha ismerjük mellettük a valóságos adatokat, tényeket is. A műsor -elsősorban friss kutatási eredmények felhasználásával- bemutatja a magyar történelem, művelődéstörténet, művészettörténet, kultúra érdekes eseményeit, személyiségeit, életműveit. Figyelmet fordít azokra a személyes részletekre, érdekességekre is, amelyek helyhiány miatt, általában kimaradnak a történelemkönyvek lapjairól.

Szerkesztő-műsorvezetők: Gergácz Anikó, Vágner Mária, Varga Tünde, Farkas Szabolcs, Kiss Péter Ernő (felelős szerkesztő), Pálfi Balázs.

„Mikro-történelmek” Magyarország múltjából. Figyelem: csak kíváncsiaknak!

Arany János és Petőfi Sándor levelezése - 5/3. rész
Szemelvények
Petőfi Sándor Arany Jánoshoz írt leveleit Kaszás Gergő, Arany Jánoséit Petőfihez Barbinek Péter olvassa fel.
00.45- Petőfi Sándor Arany Jánosnak, Szatmár, 1847. augusztus 6.
Benne: Levél Arany Jánoshoz – vers (Kaszás Gergő)
08.16- Arany János Petőfi Sándornak, Szalonta, 1847. augusztus 11. (részletek)
Benne: Kedves barátom… – vers (Barbinek Péter)
16.06- Petőfi Sándor Arany Jánosnak, Szatmár, 1847. augusztus 17. (részletek)
20.16- Arany János Petőfi Sándornak, Szalonta, 1847. augusztus 25. (részletek)
Válogatta: Szilágyi Márton
Felolvassa: Barbinek Péter és Kaszás Gergő
Hangmérnök: Drobek Attila
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő-rendező: Zelki János
A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt megrendelésére, az MTVA megbízásából készítette: a Kaneta Produkció, 2017-ben.

Arany János és Petőfi Sándor levelezése - 5/4. rész
Szemelvények
Petőfi Sándor Arany Jánoshoz írt leveleit Kaszás Gergő, Arany Jánoséit Petőfihez Barbinek Péter olvassa fel.
00.45- Petőfi Sándor Arany Jánosnak, Szatmár, 1847. szeptember 9.
05.13- Arany János Petőfi Sándornak, Szalonta, 1847. szeptember 7. (részletek)
15.48- Petőfi Sándor Arany Jánosnak, Pest, 1847. december 3.
18.36- Arany János Petőfi Sándornak, Szalonta, 1847. december 9. (részletek)
Válogatta: Szilágyi Márton
Felolvassa: Barbinek Péter és Kaszás Gergő
Hangmérnök: Drobek Attila
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő-rendező: Zelki János
A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt megrendelésére, az MTVA megbízásából készítette: a Kaneta Produkció, 2017-ben.
21:00 Krónika 21:00

Felelős szerkesztő: Törőcsik Zsolt
Ütköző. Egy műsor, két szempont, 30 perc. Bel és külpolitika, gazdaság, közélet – minden, ami a hírek hátterében van.
Műsorvezetőink: Csete Beáta, Dávid Edit, Kakuk L. Tamás és Törőcsik Zsolt
A délutáni adás ismétlése
23:00 Krónika 23:00

A Plósz család és a Ménesi út villái
szerkesztő: Bak Anita
műsorvezető: Burkert Rudolf
A mai Villányi út–Szüret utca–Somlói út–Alsóhegy utca által határolt terület Plósz Lajos szemészorvos tulajdona volt, az 1800-as évek közepén vette meg szőlőbirtoknak. A XIX. század végi filoxérajárvány pusztítása után a birtokot felparcellázták, és szép lassan beépítették. Az első tulajdonos fia, a jogász Plósz Sándor (1899–1905 között Magyarország igazságügyminisztere, 1913-tól 1916-ig az MTA alelnöke) elsőként költözött ide családjával, majd a telkeket – melyeken később például a Pető Intézet is felépült – az I. világháború után a fővárosnak adományozta. A mai Gombocz Zoltán utca 1910-től 1953-ig viselte Plósz Lajos nevét, tavaly avattak emléktáblát a családtagok. Egy nagy család története, utcahossznyi mesében. Megszólalók: Várallyay Katus énekesnő, a Ménesi úti Kulturális Utcabál szervezője, a helytörténet lelkes kutatója, valamint dr. Plósz Sándor két ükunokája, Plósz Sándor és Szathmári Gábor.