Kossuth Rádió - Kossuth Rádió Online - Kossuth Rádió ÉLŐ

Legendákról és tényekről

Szórakoztató tudományos-ismeretterjesztő műsorsorozat a Kossuth Rádióban: péntekenként, 20:35-től. Ismétlése a Kossuth Rádióban: hétfőnként, hajnali 00.10-től.

Hasznos és kellemes időtöltés lehet, ha olykor, felelevenítjük a szívünknek kedves legendákat – feltéve, ha ismerjük mellettük a valóságos adatokat, tényeket is. A műsor -elsősorban friss kutatási eredmények felhasználásával- bemutatja a magyar történelem, művelődéstörténet, művészettörténet, kultúra érdekes eseményeit, személyiségeit, életműveit. Figyelmet fordít azokra a személyes részletekre, érdekességekre is, amelyek helyhiány miatt, általában kimaradnak a történelemkönyvek lapjairól.

Szerkesztő-műsorvezetők: Gergácz Anikó, Vágner Mária, Varga Tünde, Farkas Szabolcs, Kiss Péter Ernő (felelős szerkesztő), Pálfi Balázs.

„Mikro-történelmek” Magyarország múltjából. Figyelem: csak kíváncsiaknak!
A múlt heti adás ismétlése

Korszakok, események, személyiségek – Magyarország évszázadaiból
Szórakoztató tudományos-ismeretterjesztő műsorsorozat a Kossuth Rádióban: szerdánként, 20:35-től. Ismétlése a Kossuth Rádióban: hétfőnként, hajnali 00.35-től.

Főként humán- és társadalom-tudományos érdekességeket kínáló műsorok olyan témákról, amelyek fontosak és /vagy aktuálisak lehetnek azoknak, akik tudnak és akarnak gondolkodni, új adatokat is keresve tájékozódni a magyar történelem, művelődés- és társadalomtörténet évszázadaiban. Azoknak, akik nem bánják, ha friss kutatási eredmények alapján, esetleg kiderül: ami „egyszer volt…”, ha nem is „mese”, de talán, egészen pontosan mégsem úgy történt. Időutazások idősebbeknek és fiatalabbaknak: akik a szórakoztató ismeretszerzés mellett, hajlandóak vállalni az újragondolás „kockázatát”.

Szerkesztő-műsorvezető, felelős szerkesztő: Kiss Péter Ernő
A múlt heti adás ismétlése

100 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én írták alá azt a trianoni békediktátumot, amely területe kétharmadával csonkította meg a történelmi Magyarországot. 1920. június 4-e azonban nem létezhet csupán önmagában. Trianonhoz hosszú, rögös út vezetett, a következményeket pedig még egy évszázad elteltével, a jelenünkben is érzékeljük. De mit csinált 1920-ban a magyar békedelegáció? Milyen volt a közellátási helyzet, az egészségügy és a honvédelem? Hogyan működött a gazdaság, és mekkora volt a trauma, amikor 100 évvel ezelőtt a területek elszakításával a legrosszabb rémálmok is valóra váltak. A kérdés tengernyi, a válaszok sem váratnak magukra.
A múlt heti adás ismétlése

Nemcsak a magyar történelem, de a történetírás is kisiklott 1945 után, a kommunista hatalomátvétellel. Elhallgatás, ferdítés, történelemhamisítás kísérte utunkat 1990-ig. Most megmutatjuk Magyarország valódi történelmét, tabuk, elhallgatás, hamisítás nélkül. A tények makacs dolgok – a vélemény szabad.
Szerkesztő-műsorvezető: Horváth Szilárd
A múlt heti adás ismétlése

A műsorban archív és friss felvételekkel, stúdióvendégekkel mutatják be a rádiózás magyarországi 100 évét a gazdaság, a kultúra, a tudomány és a sport területéről. Az előző heti adás ismétlése.

Az egyik legrégebbi műsor a Kossuth Rádióban, hiszen a rendszerváltoztatás óta bemutatja az elszakított nemzetrészek és a diaszpóra híreit, eseményeit, beszámol az őket érintő döntésekről. A műsorban hangsúlyos szerepet kap a Kárpát-medencei magyarság autonómia törekvése is, de hírt ad a szórvány magyarság és a közösségek mindennapjairól, a megmaradásukért folyó küzdelemről. Mindezt napi 30 percben.
Az előző napi adás ismétlése.

- A Nemzetközi Duna nap célja, hogy felhívja a figyelmet a folyó természeti értékeire és a környezetvédelem fontosságára. Már országszerte vízre kerültek az amatőr evezősök hajói is, így a százhalombattai Dunai Flottillánál is. A túrák pedig életre szóló élménnyel ajándékozzák meg a résztvevőket.
- Lőrinci és Petőfibánya határában több területen is találtak vélhetően azbesztet is tartalmazó törmeléket. Petőfibánya külterületén például 17 hulladékhalmot tártak fel. A részben földdel fedett halmok a becslések szerint összesen 85 köbméter kevert építési-bontási hulladékot tartalmaznak. Az önkormányzatnak 90 napja van az azbesztmentesítésre, de pénze nincs rá.
- Május végén megkezdték a kajsziszüretet a barackosok egykori fő termővidékén a Buda-vidéki Budaörsi termőtájon. Ugyan országos átlagban legalább 70%-os a fagykár miatti terméskiesés, Kesztler József kertésznek több év után először sikerült a gyümölcsösét megvédenie, így bő termést hozott az idei év.
- Lenyomja a magyar dinnye árát a külföldről behozott gyümölcs. Mire egy hét múlva megjelenik a piacon a hazai, addigra már sok vásárló csalódott és az éretlen, több ezer kilométert utaztatott dinnye után már nem biztos, hogy megfizetik a drágábban előállított magyart. Ezért félő, hogy sok hazai termelőn rajta marad a termés.
- Péter, Pál napja van, hagyományosan ezen a napon kezdődik az aratás. A Beregi, Szatmári tájegység kötött talaján a búza a meghatározó, a homokos területeken pedig tritikálét és rozsot termelnek a gazdák. Ebből következik, hogy a kalászosok érése sem egységes, a hozammal pedig az idén sem lehet dicsekedni.
- Országos aratási körkép Petőházi Tamással, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökével.
05:00 Krónika 05:00
05:30 Krónika 05:30

Jó reggelt, Magyarország! – ahol a napi hírfolyam elindul. Tényszerű, hiteles, tematizáló beszélgetések 3 órán keresztül – a legfrissebb történésekről a legfontosabb szereplőkkel.
06:01 Krónika 06:00
06:13 Nemzeti Sportkrónika 06:13 2.30
06:30 Krónika 06:30
07:00 Krónika 07:00
07:30 Krónika 07:30
08:00 Krónika 08:00
08:13 Nemzeti Sportkrónika 08:13 12.00
08:30 Krónika 08:30

Legfontosabb hétköznapi ügyeink, kérdéseink megoldásra váró problémáink nyomába eredünk az egészségügy, a közigazgatás, az igazságszolgáltatás, az oktatás, az ellátórendszerek, a szolgáltatások és a munka világában.
A közélet híreire frissen, gyorsan reflektáló szolgáltató műsorunk egy-egy témára, a sokoldalúság kedvéért, többször is visszatér. A műsor nagyban épít és számít az interaktivitásra, a hallgatók sms-ben feltett kérdéseit megválaszoljuk, felvetett „ügyeinek” utána járunk.

Műsorvezetők: Bak Anita, Balog Tamás, Bicsák Eszter, Gécsek-Tóth Enikő, Horváth Ágnes, Horváth Szilárd és Dióssy Klári

Felelős szerkesztő: Volf Nagy Tünde
09:00 Krónika 09:00
09:30 Krónika 09.30
09:31 Közlekedés 09:32
10:00 Krónika 10:00
10:30 Krónika 10:30
10:31 Közlekedés 10:32

Vámosatya Magyarország keleti szélén, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Tisza jobb partján található, valamivel több mint 500 lelkes kistelepülés. Írott források már a XIII. században említették, 1333-ban pedig, a pápai tizedek lajstromában már mint népes helységet jegyezték. Az atyai vámról 1399-ben esett először szó az eddig megismert oklevelekben, szakirodalomban. Megmutatjuk, milyen terekben, hogyan őrizik a gazdag múltat. Erről mesél Krutilla Józsefné polgármester; Szoták Erika Irén önkormányzati munkatárs; Bákainé Kieszman Borbála nevelőszülő és Orosz József juhász.
11:00 Krónika 11:00

Jelnyelvi kalandpark
A siket gyermekek több mint 90%-a halló családba születik, ahol a szülőknek nincs előzetes tapasztalatuk a jelnyelvvel. Bár a korai szűrés kötelező, a családok gyakran későn kapnak megfelelő mentális és módszertani támogatást a jelnyelv elsajátításához. Ehhez nyújt segítséget a SINOSZ, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége és a Jel Alapítvány, akik közösen rendeztek jelnyelvi kalandparkot az érintetteknek. Miben segít a mentorszülői hálózat? Mi a hasznosabb, a jelnyelv vagy a szájról olvasás? Erről is beszélnek a szakértők, Tempfli Kátya, a Jel Alapítvány vezetője, Kormány Anita, a Sportból jeles Alapítvány vezetője, Bagó Zsófia, a Hallássérültek óvodájának óvónője, valamint érintett gyerekek és szülők.

Szerkesztő: Mohácsi Edit
11:30 Krónika 11:30

Ma délben a pálházi római katolikus templom harangja szól a Kossuth Rádióban.
Pálháza Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Hegyközben, Sátoraljaújhelytől mintegy 15 kilométerre található. 940 fős lakosságával Magyarország legkisebb és legészakibb fekvésű városa. Első ismert írásos említése 1389-ből maradt ránk, amikor Zsigmond király a Perényi családnak adományozta. Ők a XVI. század folyamán református hitre tértek, s velük a lakosság is. A török hódoltság, a szabadságharcok és az 1711-es pestisjárvány miatt Pálháza elnéptelenedett. A XVIII. században az új birtokos Károlyi család református magyarokat telepített ide. Az írott forrásokban 1786-ban bukkan fel újra Pálháza neve. A lakosság főként erdei munkából élt. 1875-ben fűrészüzem alakult, majd 1888-ban itt épült meg Magyarország első erdei keskenynyomtávú vasútja, eleinte lóvontatással.
A pálházi római katolikus templom 1995-ben épült Orbán Tibor tervei alapján. A letisztult vonalvezetésű, vörös téglás, modern épületet Seregély István egri érsek szentelte fel Szent Pál tiszteletére. A népek apostolaként ismert Pál nem volt Jézus közvetlen tanítványa, sőt eleinte a keresztények üldözőjeként lépett fel. Később azonban megjelent neki a feltámadt Krisztus: Pál megtért, és ettől kezdve fáradhatatlanul hirdette az evangéliumot. Rómában lett vértanú, Péter apostollal egynapon, 67. június 29-én.
A pálházi római katolikus templom zömök tornyába 1996-ban két harang érkezett Gombos Lajos őrbottyáni műhelyéből. A 60 centi alsó átmérőjűt Rózsafüzér Királynője, a 85 centis nagyharangot pedig Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére öntette az egyházközség.

Ismétlés: 2026. július 5., vasárnap.

12:40 Nemzeti Sportkrónika 12:39 12.00
12:52 Vízállásjelentés

Felelős szerkesztő: Törőcsik Zsolt
Ütköző. Egy műsor, két szempont, 30 perc. Bel és külpolitika, gazdaság, közélet – minden, ami a hírek hátterében van.
Műsorvezetőink: Csete Beáta, Dávid Edit, Kakuk L. Tamás és Törőcsik Zsolt
13:00 Krónika 13:00

Verne Gyula regényének rádióváltozata
Fordította: Passuth László
Szereplők: Lesznek Tibor, Moór Marianna, Dózsa László, Simon György,
Velenczey István, Huszár László, Kisfalussy Bálint, Barát Attila,
Dominusz Ákos, Lukácsi József, ifj. Somody Kálmán, Varga Károly
Zenei szerkesztő: Veress Jolán
A rendező munkatársa: Bereczki Sándor
A felvételt Váli Mariann és Bán Péter készítette
Rádióra alkalmazta: Asperján György
Dramaturg: Szebényi Cecília
Rendező: Vadász Gyula
14:00 Krónika 14:00

A Felfedező – a környezetről című környezetvédelmi magazinban a legújabb „zöld technológiák” mellett az emberek számára otthon is elérhető, megvalósítható, praktikus, energiatakarékos és környezetkímélő megoldásokat mutatjuk be. Bejárjuk a nemzeti parkokat, megismertetjük hallgatóinkkal a védett állatokat, növényeket, erdőket. Egyik állandó rovatunkban a természetvédelmi, botanikai, zoológiai és etológiai kutatásokat fedezzük fel, és nagy figyelmet szentelünk a környezeti nevelés témájának is.
14:30 Krónika 14:30

Minden ami új, izgalmas és trendi: a divattól a számítástechnikáig, a találmányoktól, sikeres hazai fejlesztésektől, a high-tech világ friss híreiig. Sok-sok színes, változatos érdekesség minden hétköznap 15 óra 11 perctől. A műsorvezető Kumin Viktória.

Az Édes Anyanyelvünk című műsor az egyik legfontosabb közös örökségünket, az anyanyelvet helyezi a középpontba érdekes beszélgetéseken, színes riportokon, összeállításokon keresztül. A műsor fontos feladatának tekinti a választékos és a helyes nyelvhasználat bemutatását, a korosztályok közötti nyelvi „szakadékok” csökkentését. Nem kisebb feladatra vállalkozunk, minthogy beszéljünk azokról a folyamatokról, amelyek segítik a magyar nyelv túlélését. Célunk között szerepel az is, hogy megmutassuk, miként fejlődik a nyelv, hogyan változik, alakul kultúránkkal, életmódunkkal úgy, hogy közben megtartja az értékeit és tiszteli a múltját.

Vendég: Kunos Tamás, brácsás, a Csík Zenekar alapító tagja.
Téma: Csík Zenekar Feszt a Budapest Parkban.

További témák:
- Az egri Harlekin Bábszínház új évada.
- \\\"Öveket becsatolni!\\\" - a Közlekedési Múzeum legújabb tárlata.
- Győr gyerekszemmel - hajós városnézés történetekkel a folyók városában.
15:30 Krónika 15:30

– Ön szerint kinek van joga az eutanáziához? Hollandiában először segítettek halálba egy 12 évesnél fiatalabb gyermeket?
– Ön szerint hogyan használjuk jól a klímaberendezést a nyári kánikulában?
16:30 Krónika 16:30
17:00 Krónika 17:00

Az egyik legrégebbi műsor a Kossuth Rádióban, hiszen a rendszerváltoztatás óta bemutatja az elszakított nemzetrészek és a diaszpóra híreit, eseményeit, beszámol az őket érintő döntésekről. A műsorban hangsúlyos szerepet kap a Kárpát-medencei magyarság autonómia törekvése is, de hírt ad a szórvány magyarság és a közösségek mindennapjairól, a megmaradásukért folyó küzdelemről. Mindezt napi 30 percben.
18:00 Krónika 18:00

A legfontosabb témák – új összefüggésben. Azokról a hírekről, amelyek mindenkit érdekelnek – úgy, ahogyan még nem hallott róluk.
Műsorvezetők: Dávid Edit, Csete Beáta, Törőcsik Zsolt, Kakuk L. Tamás
Felelős szerkesztő: Törőcsik Zsolt

A társadalmi felelősségvállalás, a nemzeti identitás és a fiatalok megszólításának fontossága. Az este – a mai házigazda Osztie Zoltán a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia plébánosa, vendége Laborczy-Lakner Zoltán pszichológus, szociálpolitikus, az Aquinói Szent Tamás Akadémia tanulmányi igazgatója, volt államtitkár. Minden hétköznap 19 óra után gondolatébresztő beszélgetések a Kossuth Rádióban.
19:00 Krónika 19:00

Azok közé a tudósok közé tartozik, akiknek a munkásságát nehéz egyetlen tudományterület keretei közé szorítani. Hivatalosan művészettörténész és iranista, de ez a két megjelölés önmagában nem írja le azt a szellemi teret, amelyben mozog. Kutatásai egyszerre szólnak Perzsia majd Irán művészetéről, történelméről -, identitásról, diplomáciáról, vallásról és civilizációk találkozásáról. Pályája során olyan kérdéseket tett fel, amelyek túlmutatnak egy-egy korszak vagy műtárgy elemzésén. Valójában azt kutatja, hogyan találkoznak és formálják kölcsönösen egymást a különböző kultúrák - márpedig Perzsia évszázadokon át összekötötte keletet és nyugatot. Kutatásainak egyik legfontosabb üzenete éppen ez: a kultúrák közötti határok jóval átjárhatóbbak, mint azt a nemzeti történetírások gyakran sugallják. Munkái újra és újra azt mutatják meg, hogy a magyar múlt jelentős része is csak akkor érthető meg igazán, ha figyelembe vesszük keleti kapcsolatait.
Oktatóként is arra ösztönzi a fiatalokat, hogy ne kizárólag saját kulturális közegükből próbálják megérteni a világot. Ez a hozzáállás különösen értékes egy olyan korban, amikor a kulturális különbségek gyakran konfliktusforrásként jelennek meg, miközben épp a közös pontok lehetnének sokkal fontosabbak.Vendégem Szántó Iván orientalista -művészettörténész, az Eötvös Loránt Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi docense, akinek munkásságát idén Széchenyi-díjjal ismerték el.
Várja önöket a beszélgetőtárs, Herczeg Tibor.

Miért van éjjel sötét?
Hárs László verses meséjét Kisfalussy Bálint mondja el
Szerkesztő: Ungváry Ildikó

Töhömböhő királysága
Bártai Sándor meséjét Csomós Mari mondja el.
Szerkesztő: Fenyő Katalin
Rendező: Gáll Ernő

szerkesztő: Tarics Péter
zenei szerkesztő: Duba Szilvia

Első verseskötete 1935-ben jelent meg. 1937-től közéleti cikkei, szociográfiai riportjai láttak napvilágot. Első regénye, a Felszabadultál, 1937-ben elnyerte a Pantheon könyvkiadó Mikszáth-díját. Vészi Endréről van szó, akinek „Értünk is fussatok paripák” című versét Szabó Gyula mondja el.

Rádiójáték Jókai Mór regényéből
Szereposztás: Író: Tokaji Csaba, Narrátor: Kálid Artúr
Kőcserepy Dániel: Barát Attila György, Maszlaczky Gábor: Bolla Róbert,
Tarnaváry: Schneider Zoltán, Kárpáthy Zoltán: Széles Tamás,
Szentirmay Rudolf: Csőre Gábor, Berzy Tivadar: Debreczeny Csaba,
Szentirmay Flóra: Létay Dóra, Katinka: Ruttkay Laura,
Vilma: Mezey Kitti, Kovács: Hannus Zoltán,
Czirányi Emánuel: Maróti Attila
Gyártásvezető: Pentelényi-Kovács Tímea
Hangmérnök: Sersztnyev Csaba
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Rendező: Balatoni Monika
A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. megrendelésére készíttette az
MTVA, 2025-ben. A műsor újra meghallgatható a mediaklikk.hu oldalon.
21:00 Krónika 21:00

Felelős szerkesztő: Törőcsik Zsolt
Ütköző. Egy műsor, két szempont, 30 perc. Bel és külpolitika, gazdaság, közélet – minden, ami a hírek hátterében van.
Műsorvezetőink: Csete Beáta, Dávid Edit, Kakuk L. Tamás és Törőcsik Zsolt
A délutáni adás ismétlése
23:00 Krónika 23:00

Vámosatyai anziksz 2 – Szerk. Pálfi Balázs – mv. Burkert Rudolf
Vámosatya Magyarország keleti szélén, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Tisza jobb partján található, valamivel több mint 500 lelkes kistelepülés. Írott források már a XIII. században említették, 1333-ban pedig, a pápai tizedek lajstromában már mint népes helységet jegyezték. Az atyai vámról 1399-ben esett először szó az eddig megismert oklevelekben, szakirodalomban. Megmutatjuk, milyen terekben, hogyan őrizik a gazdag múltat. Erről mesél Krutilla Józsefné polgármester; Szoták Erika Irén önkormányzati munkatárs; Bákainé Kieszman Borbála nevelőszülő és Orosz József juhász.